Villámlik, mennydörög – ez tényleg szerelem

Kilenc éve készítetted az első villámfotódat. Hogy lehet az, hogy még most is ennyire leköt a téma?

Gyerekkorom óta a meteorológia szerelmese vagyok, a felhők tanulmányozásához kellett egy fényképezőgép. Az első gépemre 2008-ban tettem szert. Az akkori technológiához képest ez már egy egészen jó fényképezőgép volt, jó optikai tulajdonságokkal, komoly manuális beállításokkal.

Mennyire befolyásolja a technika a kép minőségét?

Jelenleg egy DX formátumú Nikon géppel dolgozom, de egy jobb, Full Frame (Egy 35mm-es tükörreflexes gép paraméterihez hasonló) formátumú gépet szeretnék venni. Az objektíveimmel egyelőre elégedett vagyok, persze az új technológia mindig izgat. Nemrég egy olyan villámérzékelőt is beszereztem, amilyet az amerikai viharvadászok használnak, ennek a segítségével sokkal nagyobb eséllyel tudom lencsevégre kapni a villámokat.

Miért szereted ennyire a villámokat?

A falunk nagyon szép környezetben van, de a táj mellett már a nagyon korán felkeltették az érdeklődésemet a különféle természeti jelenségek is. Nagyon sok rendezvényen is fotóztam, ott voltam a különféle sporteseményeken, esküvőkön, fesztiválokon is. Élvezem ezeket is, de a villámok kötnek le igazán. A legnagyobb kihívás számomra a nappali villámfotózás, hiszen a villámlás a másodperc tört része alatt megy végbe. A villámérzékelőnek köszönhetően már nappal is sokkal jobb fotókat tudok készíteni, de még van mit gyakorolni. Az lenne az igazi, ha még egy fényképezőgépem lenne, hogy sorozatképeket is készíthessek.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"279412","attributes":{"alt":"","author":"A szerző felvétele","class":"media-image","height":"321","title":"Szemán Viktor fotóit péntekig láthatják az érdeklődők Szepsiben, a Bódva-Völgyi és Érchegységi Kulturális Központ épületében","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Nem veszélyes hobbi ez?

Nem árt az óvatosság. Minden viharfotózás előtt előrejelzést készítek az időjárási modellekből, hogy tudjam, milyen típusú és hevességű viharra lehet számítani, illetve hogy honnan érkeznek a felhők és hogy hol csapnak le a villámok. Amikor közeleg a zivatar, kimegyek a mezőre és fotózni kezdek. Ha a villámok két kilométeres távolságon belül vannak, elmegyek, mert akkor már veszélyes a nyílt terepen tartózkodni. Életveszélyben még nem voltam, de volt már rá példa, hogy tőlem mindössze 700 méterre csapott bele a fába a villám. Érdekes élmény volt.

Milyen sikereket értél el a képeiddel?

A legjobb fotóimat a fotós és közösségi portálokon osztom meg. Egyre többen követik a munkámat. A hazai és a külföldi meteo-portálok rendszeresen használják az alkotásaimat, pár napja pedig a National Geographic is publikálta az egyik fotómat. Számos pályázatot nyertem és különböző díjakat szereztem, de én nem az elismerésért fotózok, hanem azért, mert szeretem.

Az egyetem elvégzése után is a fotózással szeretnél foglalkozni?

Az tenne igazán boldoggá. Nyilván a villámfotózás a kedvenc témám, de az utóbbi időben a portréfotózás is egyre jobban érdekel.