Villa, civitas, oppidum

Vágsellye. Mindennapi élet a csallóközi és a mátyusföldi mezővárosokban címmel tartottak szakmai konferenciát a vágsellyei városi hivatalban. Neves hazai és magyarországi szakemberek előadásaiból tudhattunk meg sok mindent a korabeli városok mindennapjaiból, közigazgatási szabályaiból, jogrendjéből, vagy éppen építkezési, ill. étkezési szokásaiból. A középkori Magyarországon egyetlen európai mértékkel mérhető nagyváros sem volt, mert az akkor mintegy tízezer lakosú Buda sem számított annak. Több előadás is foglalkozott Somorja városával, aminek aktualitását az adta, hogy kereken 600 évvel ezelőtt, 1405-ben kapott a település olyan városi jogokat, amelyek Pozsonnyal egyenjogúvá tették. Az középkori étkezési szokásokat bemutató előadó egyebek mellett arról is szólt, hogy az akkori étlap leggyakoribb tétele a marhahús volt. Friss tejet általában csak a betegeknek adtak, az egészséges ember savanyú tejet vagy írót ivott. Meg persze bort meg sört, habár ez utóbbi inkább a bányavárosokban terjedt el. Gyakori étel volt a főzelék, amit olyan növényekből, lapulevélből, gyermekláncfűből, csalánból is főztek, ami ma már egyáltalán nem használatos. A gyümölcsöt pedig elsősorban szárítva fogyasztották, és egy időben olyan nézet is elterjedt, hogy a friss gyümölcs egészségtelen. A Bemutatták az Archívum Šaľa Levéltári Évkönyvet is, amelynek első kötetét tavaly a szlovákiai levéltárak közül elsőként adta ki a vágsellyei levéltár. (gl)