Leleplezték Boncz Ferenc mellszobrát az udvardi iskolába vezető sétányon (VIDEÓ)

„A szentmise előtt arra gondoltam, hogy itt, ebben a templomban keresztelték meg őseimet, itt voltak elsőáldozók, itt bérmálkoztak, itt kötöttek házasságot és itt mondtak értünk imát. Azon kell gondolkodnunk, hogy ne csak visszatekintsünk. Mi az, amit adhatunk a jövő nemzedékének? Gyökereket és szárnyakat. Ez a sétány, ami kialakulóban van, és Branislav Becík ötletéből valósult meg, polgármesterként ő rendelte meg az első két szobrot, és ezt a harmadik, átadásra kerülőt ő finanszírozta. Ne azon gondolkodjunk, mit adhat nekünk Udvard, hanem azon, hogy mi mit adhatunk Udvardnak. Legyünk egy kicsit szent életűek. Úgy éljünk és úgy dolgozzunk, hogy mindig hozzátegyük a közösségnek az értékeihez” – hangsúlyozta Lebó Ferenc az udvardi származású Munkácsy Díjas alkotó, Udvard díszpolgára. Az átadáson részt vett és Boncz Ferenc életútját bemutatta Sándor István egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezetője. Jelen volt továbbá Görföl Jenő és Nemszméri Tünde, a Csemadok országos elnökségének két tagja, Fridrik Krisztina, Udvard polgármestere. A mellszobrot Nagy András esperes, a község plébánosa szentelte fel. Farkas Tibor, Udvard alpolgármestere elmondta, a mellszobor Branislav Becík megyeelnöknek, Udvard korábbi polgármesterének a személyes ajándéka a község lakosainak. Elsősorban a magyar és a szlovák alapiskola tanulói találkozhatnak nap mint nap az alkotással, mert ezen a tanösvényen teszik meg az utat az iskolába. Itt található Szent László és Szent István mellszobra. Azt is elárulták az ünnepségen, hogy ősszel várhatóan a még üres talapzatra felkerülhet a magyar alapiskola névadójának, Majthényi Adolfnak a mellszobra is. Boncz Ferenc Udvardon született 1829-ben, édesapja megyei tisztviselő volt. A jeles személyiség itt is hunyt el 1901-ben. A komáromi gimnáziumban érettségizett. Pozsonyban és Nagyszombatban hallgatott teológiát papnövendékként. Részt vett a szabadságharcban, honvédként a komáromi helyőrségben, majd a hadnagyként szolgált egészen a fegyverletételig. A szabadságharc után a pozsonyi jogakadémián, majd a pesti tudományegyetemen folytatott jogi tanulmányokat. 1861-ben bírói pályára lépett. Muzslán a járásbíróságon kezdte pályafutását, a komáromi és az aranyosmaróti úrbéri törvényszéken folytatta. 1867-ben a közalapítványi királyi ügyigazgatósághoz került, melynek 1876-ban ügyigazgatója lett. 1886-tól a jogakadémiák miniszteri biztosa volt. Sándor István egyetemi tanár elmondta továbbá, hogy jeles egyházjogász volt és ilyen tárgyú írásai élénk figyelmet keltettek szakmai körökben. Tudományos munkásságának kezdetét a három kötetetes A magyar közigazgatási törvénytudomány kézikönyve és a Magyar államjog című könyve képezték. Ez utóbbi mottójául a máig érvényes megállapítása adta: „Ha nem ismerjük, nem is tisztelhetjük a tövényt, pedig a törvény tisztelete a haza szeretete.”