Értékeinket be kell emelni a köztudatba

Szombaton a A Felvidéki Értéktár Bizottság éves tevékenységének és folyamatosan frissülő honlapjának a bemutatásával indult a nap a faluházban. A hungarikumok értéktára az összmagyarság nemzeti értékeinek a részét képezi. A Felvidéki Értéktár Bizottság döntése alapján, e területen fellelhető magyar értékek kerülhetnek a Felvidéki Magyar Értéktárba. A bizottság tagja a karvai Gazda Polgári Társulás és az Értékek Polgári Társulás, a Csemadok országos elnöksége, a dunaszerdahelyi Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet és a komáromi Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Rancsó Andrea köszönetet mondott a Majer István Szakmai Napok szervezőinek, amiért vállalták a házigazda szerepét, majd Szanyi Mária néprajzkutatót kérte fel arra, hogy Erdélyi János nevében vegye át az oklevelet a Gömöri lúd értékjavaslat kidolgozásáért. A Garam mentének és Ipoly mentének, a falvak közötti rétek és tarlók arculatának meghatározó tartozékai voltak a legelésző ludak. A hagyományos libasült, valamint a lúdfertály az ősz szinonimája volt a murcival és újborral együtt. Hasznosításának hazai, regionális földrajzi kereteit messze túllépve Bécs, Prága után Strassburg és Párizs jelentette méreteiben is óriási felvevő piacát. A kürti értékgyűjtésről Kovács Tamás, a Compass társulás elnöke, a rendezvény házigazdája számolt be. Kovács Tamás bemutatta kiadványaikat és beszámolt a kiállításokról, valamint arról, hogy létrehoztak egy tanösvényt. „Régen, még a dédszüleim idejében nagyon sokan zarándokoltak a közeli Cigléd kegyhelyre Szőgyénből és Nagyölvedről is. 2019-ben adtuk át, egy másfél éves kőkemény munka eredményeként. Amit a tanösvény létrehozásánál tapasztaltam: meg kellett álmodni, irányjelző tájékoztató táblákat terveztünk, és emberi erőforrás kellett az út kitisztításához, egy példaértékű összefogás eredményeként jött létre ez a tanösvény” – monta Kovács Tamás. Olyan rendezvényük is volt, ahol a kürti alapiskola tanulóinak találkozót szerveztek a faluházban a helyi nyugdíjasokkal, akik elmesélték történeteiket a gyerekeknek. Külön érdekesség volt a résztvevők számára a Zoboralji vászonhímzésekről és a Felvidéki tájházak gyűjteményéről szóló előadás, Szanyi Mária néprajzkutató, a Kincskeresők vezetője jóvoltából. Rancsó Andrea hozzászólásában fontosnak tartotta hangsúlyozni: tapasztalata szerint, aki azért hoz létre értéktárat hogy pályázzon, az nem biztos hogy sikerrel jár. Aki azonban dolgozik, tevékenykedik valamilyen szinten, és utána hozza létre az értéktárat, akkor minden működhet, mert a szív már ott van, és a szívügyhöz kell megteremteni a szükséges forrást. Bárdos Gyula a Csemadok országos elnöke az értékkonferencián hangsúlyozta, a lényeg már elhangzott. A felszólaló Huszár Lászlóra, a a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet mindenkori igazgatójára emlékezett, kiemelve egy tőle vett gondolatot, ami az értéktár létrejöttekor hangzott el: ”Az értéktárral a jövőben is értéket teremtünk. Az értékeinket ahhoz, hogy a további létüket meg tudjuk erősíteni, ebbe az értéktár-világba, köztudatba kell beemelni. Bárdos Gyula elmondása szerint nem mindegy, hogyan emeljük be ezeket a köztudatba. Edmár Attila a Magyar Ifjúsági Konferencia és a Csemadok Dunaszerdahelyi Alapszervezetének elnöke a fiatalok szerepéről szólt a kultúraszervezésben, aki szintén Huszár Lászlót említette előadásában, aki már középiskolás korában kedvet és lendületet adott neki a kultúraszervezéshez, mások megszólításához. Szó volt továbbá a települések digitális emlékezetéről. Több előadó is hangsúlyozta, elmaradhatatlan a személyes kapcsolat, a közös munka öröme, csak így lehet értéket megőrizni és teremteni. A rendezvényen az értékmentés kapcsán nem lehetett nem megemlíteni a kürti származású Pepes Sándor cigányprímást, akinek a dédunokája, Sándor Ferike is részt vett a Kincskeresők, helyi értékeket közvetítő tanulók konferenciáján és aranysávos minősítést kapott azét, ahogyan a dédapáról mesélt, felkészítő tanára Pócs Krisztina volt. Az egyik, dédapáról készült régi felvételnél közös fotót és készített róluk az édesanyja.