VÁROSAINK KÖLTSÉGVETÉSE

A decemberi plénumon elfogadták a 2005-re vonatkozó helyi adókat és illetékeket, az éves költségvetésről a februári képviselő-testületi ülésen tárgyalnak majd. Fekete Ernő, az adó és illetékek alosztályának főnöke lapunknak elmondta, módosításra került sor az ingatlanadó egy részénél, az elszállásolási illetéknél és a szemétadó kiszabásában, és eltörölték a reklám és alkoholilletéket. Az idei évtől többet fizetnek azok, akiknek üresen áll a lakásuk, 3,50-et négyzetméterenként, az egyéb ház és telekadók nem változtak. „Erre a módosításra azok miatt volt szükség, akik nem jelentik be állandó lakhelyüket, úgymond feketén laknak a lakásokban, és ezzel jelentős kiesést okoznak a bevételekben” – tudtuk meg Fekete Ernőtől. A hotelek és panziók vendégeire vonatkozó elszállásolási díj – amelyet tulajdonképpen a turisták fizetnek – tíz koronáról húsz koronára emelkedett vendégenként egy éjszakára. A szemételhordási díjat ezentúl napi 1,60 fillérben határozták meg, ez egy főre évi 584 koronát tesz ki, ami harminc koronával több a tavalyinál. Felemelték viszont a bérházakban és lakásokban élőkre vonatkozó szemétadót 130 koronával, mert a kimutatások szerint többet szemetelnek, mint a családi házban lakók, így mostantól mindenki egyformán fizet majd. További változások várhatók még a parkolási rendszerben is, erről azonban a következő plénumon tárgyalnak majd. (jom)

Nagymegyer

A költségvetést december 13-án fogadta el a város képviselő-testülete. A bevételi és a kiadási oldalon egyaránt 74 millió korona szerepel, ez egymillióval több a tavalyi büdzsében szereplő összeghez képest. Az állami költségvetésből csaknem negyvenmillió korona vándorolt a város kasszájába, valamivel több mint 17 millió koronát pedig a helyi illetékek és adók tesznek ki. Jelentősebb változtatás a volt rekreációs-turisztikai díjszabást, valamint az elszállásolási kapacitásért járó illetéket érintette, idén mindkettőt az elszállásolási díj helyettesíti. Turistánként 10 koronát kötelesek fizetni a szállásadók, ezzel a változtatással a tavalyi 950 ezer korona helyett kétmillió koronás bevételre tehet szert a város. A kiadások közül az ápolás-idősgondozásra elkülönített összeg kétmillió korona, ami egymillió koronával kevesebb a tavalyinál. Az óvodákra, szabadidőközpontra, iskolakonyhákra és a zeneiskolára változatlanul 15 millió koronát szavaztak meg. Nőtt azonban a kultúrára fordítandó pénz, három és fél millió korona jutott a művelődési központnak, és további nyolcszázezer az egyéb kulturális rendezvényekre, tájékoztatott Dóžik Zsuzsanna, a pénzügyi szakosztály vezetője. (jom)

Somorja

Várhatóan január végén fogadják el az idei költségvetést, de a helyi illetékeket és adókat már decemberben megszavazták a képviselők, tudtuk meg Németh Ilonától, a közgazdasági osztály vezetőjétől. Legnagyobb változtatás az ingatlanadókat és az ebadót érintette. Az ún. ipari építkezések esetében, amely a termelő üzemeket érinti, 15 korona helyett 40 koronát kötelesek fizetni négyzetméterenként, vállalkozói célok esetében pedig harmincnyolc helyett negyvenöt koronát. Jóval kisebb mértékben emelkedtek azok a tételek, amelyek a lakosság szélesebb körét érintik, családi házaknál és mezőgazdasági épületeknél 50 fillérrel, hétvégi házaknál és garázsoknál négy koronával emelték a díjszabást. A szántóföld adójánál figyelembe véve a mezőgazdászok véleményezését a tervezett 0,35%-os emelés helyett 0,30% mellett döntöttek a plénumon. Jelentősen növekedett a lakásokban tartott kutyák után fizetendő adó. Egy kutyáért 700 koronát, a következőért már ezret, a harmadikért pedig kétezer koronát kell fizetni. „Ezzel szeretnénk csökkenteni a lakásban tartott ebek számát a városban – indokolta a döntést Németh Illona. – Sajnos kevesen takarítanak a kutyájuk után a köztereken, és nem veszik figyelembe a kutyasétáltatásra kijelölt helyeket sem, ezért volt szükség a pénzügyi megszorításra.” (jom)

Komárom

Kiegyenlített költségvetést fogadott el az idei évre a város képviselő-testülete: a bevételi és a kiadási oldalon egyaránt 548,342 millió korona szerepel. „Az állami büdzsé ismeretében némileg bizonyára módosul a város költségvetése is, de igyekeztünk a minimálváltozatból kiindulni. ĺgy bízunk abban, hogy ennél még magasabb lesz a bevételünk” – nyilatkozta Bastrnák Tibor polgármester. Folytatódik a megkezdett lakásprogram: tervben van a Szabadság utcai alapiskola épületének bérlakásokká alakítása, valamint a C4-es tömbház felépítése. A város az egyéni lakásépítést építkezési telkek kialakításával támogatja az őrsújfalui városrészben. Ugyancsak idén készül el az osztályozott hulladékgyűjtésre szolgáló gyűjtőudvar, a városi rendőrség kamerarendszerének fejlesztésére pedig újabb egymillió koronát hagyott jóvá a testület. Folytatódik az úthálózat felújítása is; idén az Ispotály és a Nádor utcán a sor. A meglévő játszóterek felújítására és újak építésére kétmillió, a pályázatok előkészítésére, tervezetek írására pedig hatmillió koronát szánnak. A város a tulajdonában lévő telkek közművesítésével kíván befektetőket csalogatni Komáromba. „A napközik, az óvodák és az étkezdék működéséhez továbbra is hozzá kell járulnia a városnak, mivel az állami költségvetésből kapott pénz nem fedezi teljes mértékben a fenntartásukat” – mondta a polgármester. Képviselői indítványra elfogadta a testület egy iskolabusz indítását, amely a megszűnt Szabadság utcai iskolától szállítja majd a diákokat mostani iskoláikba. Két új adófajta bevezetéséről is határozott a testület.

A szálláshelyek utáni és a történelmi városrészbe való behajtásért fizetendő adóról van szó. A személyenkénti 420 koronás szemétszállítási díj 10 százalékkal emelkedik, de a nyugdíjasok továbbra is 50 százalék kedvezményt kapnak. Az építkezési telekadó két éven keresztül olcsóbb lesz az eddiginél, ám ha valaki addig nem fejezi be az építkezést, az eredeti érték tízszeresét kell fizetnie. „Ezzel arra szeretnénk ösztönözni az építkezőket, hogy a lehető legrövidebb időn belül fejezzék be a munkálatokat, és ne legyenek félbemaradt építkezések a városban” – mondta a polgármester. Szigorították a városatyák a belvárosba való behajtást: reggel öttől 10 óráig és délután öttől hat óráig engedélyezett és ingyenes, az ezen kívüli időszakokban magas összeget kell fizetnie annak, aki be akar hajtani ebbe a zónába. A képviselők döntöttek arról is, hogy a volt építőipari vállalat épületébe költöztetett városi bérlők felszabadult lakásait nyílt versenytárgyalás útján értékesítik, miközben minden érdeklődő csak egy lakást vásárolhat meg. Jóváhagyták egy, a hajógyárhoz közeli kéthektáros városi ingatlan eladását is. A két vállalkozói csoport közül azé lesz a telek, amelyik nagyobb beruházást és több munkahely kialakítását ígérte. „Ha a vevő nem teljesíti a feltételeket, a város visszaveheti a telket, illetve a most megszabott 150 koronás négyzetméterenkénti ár helyett 800 koronát kérhet négyzetméterenként” – árulta el Bastrnák. (vkm)

Ógyalla

Idén az átruházott jogkörökön (az oktatásügyi intézmények, valamint a nyugdíjasotthon működtetésén) kívül 71,7 millió koronás, kiegyenlített költségvetéssel számol a város. „Ezeket a területeket akkor foglaljuk a költségvetésbe, miután véglegessé válik, menynyi állami támogatást is kapunk rájuk” – mondta Basternák László polgármester. Beruházásokra 19 millió koronát terveztek a városatyák. A legjelentősebb beruházás annak a 24 lakásnak a befejezése, amelynek építése még tavaly elkezdődött, valamint további 16 bérlakás kialakítása az építészeti szakközépiskola egykori kollégiumában. Nem emelik 2005-ben a helyi adókat Ógyallán, és új adófajtákat sem vezetnek be. A tömbházak lakói továbbra is fejenként 250 korona szemétszállítási díjat fizetnek majd, míg a családi házban élők fejenként 145 koronát fizetnek a zsetonokért. „Az elmúlt években komoly előrehaladást értünk el a szelektív hulladékgyűjtés terén, és az újrahasznosítási (reciklációs) alapnak köszönhetően osztályozó, valamint sajtoló gépsort tudtunk venni – mondta a polgármester. – Ennek is köszönhető, hogy nem kell tovább emelnünk a lakosok terheit.” Megtudtuk még, hogy az új adóelosztásnak köszönhetően Ógyalla 9,4 százalékkal magasabb bevételre számíthat a tavalyinál, 2005-ben tehát 35,3 millió koronát kap a város az állami költségvetésből. (vkm)

Gúta

Gúta. Megközelítőleg 104 millió koronás költségvetéssel gazdálkodhat 2005-ben a város. A képviselők tavalyi legutóbbi ülésükön elfogadták az idei büdzsét, amelynek mind bevételi, mind kiadási oldalán ez a végösszeg szerepel. „Évek óta nem volt rá példa, hogy a város ne provizóriummal kezdte volna az új esztendőt, ezért örülünk, hogy végre sikerült időben elfogadni a költségvetést” – mondta Lengyel István alpolgármester. Folyó kiadásokra 78 milliót, beruházásokra 26 milliót szánnak a képviselők. A legjelentősebb beruházás 12 bérház kialakítása a volt tisztviselőházban; a munkálatok a tervek szerint 15 millió koronába kerülnek majd. Ötmillió koronáért egy tisztítókocsit vásárol a város, a most használatban lévő ugyanis már több mint 30 éves, és üzemeltetése rendkívül gazdaságtalan. Jut pénz a Hosszú utca aszfaltozásának befejezésére, és a kultúrház körtermének, a Rotundának a felújítására. Ez utóbbi 1,5 millió koronás beruházást jelent. A tájházat pályázati pénzből kívánja felújítani a város, a szükséges 5 százalékos önrészt szintén jóváhagyták a képviselők. Az idei feladatok között szerepel egy nyugdíjas napközi otthon létrehozása, valamint szabadstrand kialakítása a Vág partján. Átlagosan 5-6 százalékkal növekednek a helyi adók, de az emelés az ingatlanadó esetében eléri a 20 százalékot. Új adófajta a szálláshelyek utáni adó, egy éjszakára fejenként 10 koronát kell befizetnie a városkasszába a szálloda üzemeltetőjének. Nem változott viszont a hulladékadó, marad a fejenkénti 460 koronás illeték. Lengyel István tájékoztatása szerint a 11 ezres lélekszámú Gúta azon települések közé tartozik, amelyek a pénzügyi decentralizáció nyertesei. (vkm)

Diószeg

A városi képviselő-testület kiegyenlített költségvetést fogadott el az idei évre, mind a bevételi, mind a kiadási oldalon körülbelül 90 millió koronával számolnak. A helyi adókat nem változtatták, esetleg egy-két százalékos emeléssel lehet számolni. Az említett 90 millió koronából az állami bevétel 24 millió, 40 milliót a Európai Uniótól kapnak, amit az inkubátorház építésére – a félig kész kultúrház ilyen célú átépítésére – pályázaton nyertek. Szabó Antal polgármester az állami bevételekkel kapcsolatban egy fura és szerinte igazságtalan jelenségre, a tengerszint feletti magasság szerinti megkülönböztetésre is felhívta figyelmünket. „Például Smolenice 80 méterrel magasabb tengerszint feletti magasságban fekszik, mint Diószeg, és ott a 4700 lakos után kapnak 26 milliót, míg mi az 5600 lakosra kapunk 24 milliót. Vagyis körülbelül 20-30 százalékkal többet kapnak a 80 méter miatt, pedig nem hiszem, hogy ez a szintkülönbség ennyivel nagyobb energiaköltségeket jelentene” – érvel a polgármester. (gl)

Vágsellye

A költségvetés, amint azt a törvény is megköveteli, Vágsellye esetében is kiegyenlített, a bevétel és a kiadás egyaránt 317 millió 371 ezer koronában lett meghatározva. A jövedelemadóból származó állami támogatás 112 millió 465 ezer korona, a helyi adókból 37 millió 556 ezer koronára számítanak. Ebből az ingatlanadó 18 millió, a hulladékadó 18,1 millió, az ebadó 256 ezer, a közterület-használatért befizetendő adó 1,2 millió koronát tesz ki.

A város tulajdonában lévő telkek bérletéből 2 millió koronás, a bérbeadott helyiségek után 22 millió 890 ezer koronás bevételre számítanak. Ingatlaneladásból befolyó tervezett bevételek között szerepel 10,5 millió korona a Kukučín utcai volt gyermekszanatórium épületéért, telekeladásból és lakáseladásból egyaránt két-két milliós bevételre számítanak. Az Európai Uniós lapokból 24 millió 86 ezer koronára számítanak a Krátka utcai iskolaépület rekonstrukciójára. A bankhitelek a 2004 végén 73 664 281 koronával terhelték a város költségvetését. (gl)

Galánta

A kiegyenlített városi költségvetés a 2005. évre 198 millió 998 ezer korona bevétellel és ugyanennyi kiadással számol. Ebből az önkormányzat működésére 83,84 millió koronát kap a város az állami költségvetésből, a magánszemélyek jövedelemadójából 27 millió 335 ezer, a jogi személyektől 5 millió koronára számítanak. Az Európai Uniós alapokból 22 millió 256 ezer koronás pályázati pénzre számítanak a Városi Művelődési Központ felújítására, ennek 5 százalékát a városi költségvetésből fedezik. A helyi ingatlanadó 14,2 millió koronát, a hulladékadó pedig 12 milliót tesz ki. Ez utóbbi adót a tavalyihoz képest csak elenyésző mértékben emelik, az ingatlanadó és az ebadó egyáltalán nem változik. (gl)

Érsekújvár

Hosszas mérlegelés után, némi módosításokkal a város képviselő-testülete elfogadta az idei költségvetést. „A bevételek és a kiadások oldalán egyaránt mintegy 460 millió koronával számolunk, ebből 40 milliót bérekre szánunk, a városi adókból származó bevétel pedig meghaladja a 235 milliót. A városi tömegközlekedés támogatására 1,5 millió koronát szánunk” – tájékoztatott az ülést követően a költségvetési tervezet beterjesztője, Peter Velecký, aki a városi hivatal pénzügyi főosztályának vezetője. A városi sétány megépítésére 9 millió koronát hagytak jóvá a képviselők. Májusban megkezdi a város a roma település megépítését, amihez az Állami Lakásfejlesztési Alaptól kér 29 millió korona támogatást, a 28 millió korona önrészt pedig hitelfelvétellel kívánja biztosítani. Az ülés sokak által várt programpontja volt a Csemadok érsekújvári székházának további sorsa volt. A kétmillió koronát érő épületet végül 2005. január 1-jei hatállyal a város vezetése egy korona ellenében a Csemadok helyi szervezetének adta, mint ahogy a Nyitraparti Kultúrközpont 18 millió koronát érő épületét a Matica slovenská helyi szervezetének. A Csemadok alapszervezetének épületfelújítására 4,5 milliót, a Matica leendő székházára 2,5 millió koronát szavazott meg a képviselő-testület. Marian Karvaj, az érsekújvári kórház és rendelőintézet igazgatója, városi képviselő köszönetet mondott a városnak az egészségügyi intézmény közelében nemrég átadott körforgalmi csomópontért, amely gyorsabbá, biztonságosabbá tette a közlekedést. (száz)

Párkány

Idén körülbelül 200 millió koronából gazdálkodik majd a város. „A korzó mindenképp elkészül, ám az első számú feladata nem is ez, hanem a telek- és területrendezés a leendő ipari park részére. A költségvetésből mintegy harmincmillió koronát különítettünk el telekfelvásárlásra – mondta a polgármester. Mint megtudtuk: az ipari park Párkány területén lesz, s két komoly befektető is megkereste már a várost. Jelenleg a mérnöki terveket készítik, hamarosan megkezdődnek a telekfelvásárlások. – A befektetőkről most még nem nyilatkozom, csak annyit: mindkét befektető három fejlesztési szakasszal számol, az első szakaszokban 200-200 új munkahelyet tudnának biztosítani – tette hozzá a polgármester.Ugyanakkor a potenciális befektetők első körben a papírgyárral tárgyalnak, utána pedig a városháza jön számításba lehetséges partnerként. Párkány természetesen kihasználja majd az ipari parkokról szóló törvény adta lehetőségeket is, továbbá pályázaton is szeretnének e célra pénzt biztosítani. A Teraszok 2-es lakótelepen garázsok épülnek, lakások pedig a Sobieski utcán. A képviselő-testület jóváhagyta: a garázsok felépítésekor a város a maximális telekárat megadó céggel végeztetné el a munkákat, azzal hogy megszabná azt, miként is kell kinézniük az új garázsoknak, a lakásokat pedig az a cég építhetné fel, amelyik a legtöbbet kínálja a telekért, ugyanakkor a legalacsonyabb áron készíti el a lakásokat a legrövidebb időn belül. A város eddig a Vadas minden nagyobb hitelét garantálta, az idei évtől ez már nem lesz így, a hiteleket a cég más módon biztosította, Párkánynak pedig nem kell kezességet vállalnia a további fejlesztésekért. A lakáskezelő vállalat a volt laktanya területén 40 új lakást építene meg, ez mintegy 50 milliós beruházás, s ha kell, a város akár hitelgaranciát is vállalna a kivitelezésre, az új lakásokat ugyanis eladnák, s ebből biztosítanák a törlesztést. A régi hulladéktároló lezárását és felszámolását pedig pályázati pénzekből szeretnék megvalósítani. (buch)

Ipolyság

„Mivel a város költségvetését a 303/1995. számú törvény értelmében december 15-én nem írták alá, január elsejétől városunk provizórium alapján gazdálkodik mindaddig, míg az idei költségvetést a testület el nem fogadja. Ez annyit jelent, hogy a tavalyi költségvetés egytizenkettedét havi lebontásban nem léphetjük át. A 2004-es évben városunk költségvetése kiegyenlített volt, mind a bevétel, mind a kiadás nagysága elérte a 88 991 000 koronát, beleszámolva az iskolákra elkülönített dotációt is. A provizóriumon alapuló gazdálkodás hátránya, hogy a 2005-ös évi költségvetés jóváhagyásáig nem indíthatunk el új beruházásokat. Városunk átlagban 20 százalékkal emelte az ingatlanadót. Az emelés részben helyettesíti a helyi illetékekből törölt/megszűnt, az alkohol és a dohánytermékek forgalmazása után fizetett illetéket. A reklámból és belépőjegyekből származó illetékek bevételi hiányát részben helyettesítik majd az áru- és játekautomaták után beszedett helyi adók” – tájékoztatott Turek Ágnes, a városi hivatal pénzügyi osztályának vezetője. (fm)

Szepsi

A Bódva-völgyi városban kiegyensúlyozott költségvetési tervet fogadtak el a jövő esztendőre. A tízezer lakosú város 128 millió 838 ezer korona bevételre számít, s a képviselők úgy látják, a terveik megvalósításához ez elegendő is lesz, de csak abban az esetben, ha a jól előkészített pályázataik révén a strukturális alapból és más európai uniós forrásokból is megkapják a várt támogatásokat.

Költségvetéséből a város az állami hatáskörök finanszírozására jövőre 41 millió koronát fordít. A két szlovák és egy magyar tanítási nyelvű alapiskola 31 milliót kap, míg az önkormányzat fennhatósága alá tartozó magyar gimnázium 2,5 milliót.

Szepsiben a költségvetés bevételi forrásainak biztosítására a fiskális decentralizáció végrehajtásával összhangban olyan általános érvényű helyi rendeleteket is hoztak, amelyek az adókból és illetékekből 5-5 millió koronás jövedelmet garantál a városnak. A rendeletek januártól lépnek hatályba és ezek alapján a polgárok összességében mintegy 15 százalékos adóemeléssel számolhatnak. A leglényegesebb döntés a Szepsihez tartozó Bodoló községet érinti, ugyanis 2005-től nekik is ugyanannyi ingatlanadót kell majd fizetniük, mint a szepsieknek. Az emelést a városatyák azzal indokolták, hogy Bodolóban az utóbbi években olyan infrastukturális beruházásokat hajtottak végre, amelynek következtében az életkörnyezet minősége egyenlő lett a szepsiekével.

Szepsiben az új évben a legjelentősebbnek minősíthető tervek között az inkubátorház megnyitását, valamint az ipari park létrehozásának előkészítését említhetjük meg. Szepsi irányításával a környék 23 községére kiterjedő internethálózat kiépítését is elkezdik, amivel nemcsak a világhálóra kapcsolják be az itt élőket, hanem a helyi televízió regionális adásainak a vételi lehetőségeit is megteremtik számukra. (szaszák)

Rozsnyó

A városi képviselő-testület decemberi ülésén megvitatta a helyi adók emelésének mértékét. A határozat szerint az általános érvényű rendeletben megfogalmazott helyi adók 10 százalékkal emelkednek. Az áremelés a közterület használatáért, a játék- és egyéb automaták működtetéséért, a telkekért, az épületekért és lakásokért, valamint az elszállásolásért kivetett adókra vonatkozik. Az ármódosítás nem vonatkozik a háztartási hulladék elszállításának költségeire, mivel ez már időközben 500 koronáról 545 koronára emelkedett, ami naponta 1,50 koronát tesz ki. A helyi adók 10 százalékos emelése nem vonatkozik az állami tulajdont képező ingatlanokért fizetett adókra, valamint 50 százalékos csökkenést javasoltak a 70 éven felüli polgárok, a fogyatékkal élők, valamint az anyagi szükségben szenvedők számára. Több mint 10 százalékos emelés várható az elszállásolásért, amely azonban nem a helyieket súlytja, hanem azokat a turistákat, akik szállást keresnek. (kov)

Nagytárkány

A Tisza-parti községben a múlt évhez viszonyítva némely adófajták emelkedtek, mások nem változtak, sőt akadt olyan is, amelyeket csökkentettek. A befizetési díj a szántóföldek esetében hektáronként évi 325 korona, a múlt évben ez az összeg 260 korona volt. Rétek esetében ez a díj 125 koronáról 80 koronára csökkent, míg a kertekért a múlt évi 14 fillér helyett 20 fillérre emelkedett az adó. Az építési területeken a 1,4 korona/négyzetmétes díj nem változott, mint ahogyan az ingatlanadó mértéke sem. A mezőgazdasági célokra használt épületek adója ugyancsak 1,4 korona maradt, és az üdülőterületeken álló épületeké sem változott (4,5Sk/m). Az új évben az ebadó mértéke nem emelkedett, illetve a szemételszállításért sem kell majd többet fizetniük a lakosoknak az eddiginél. (leczo)

Királyhelmec

A Bodrogköz központjában a helyi adók mértéke az új évben egységesen 10 százalékkal emelkedett. Bár a városi hivatal előzőleg egy teljesen más tervezetet terjesztett az önkormányzat elé, ám ezt a képviselők módosító javaslataikkal megváltoztatták. A testület többsége az azonos mértékű adóemelés mellett voksolt. A városban az ebadó, kertes házaknál tartott kutyák esetében 200 korona, bérházakban ez a díj 100 koronával magasabb. A magánszemélyek a szemételhordásért 415 koronát fizetnek. A jogi személyek aszerint, hogy 140 literes vagy 1100 literes tartályokban gyűjtik-e a hulladékot, 2200, illetve 12 000 korona évi szemétdíjat kötelesek befizetni a város kasszájába. A 70. életévüket betöltött lakosok természetesen különböző kedvezményekre jogosultak. (leczo)

Nagykapos

A város új adózási rendeletét, melyet más hasonló nagyságú településekéhez viszonyítva dolgoztak ki, mindössze két ponton változtatta meg a helyi önkormányzat. A lakosságot időben értesítették a változtatásokról, ám tőlük módosító javaslat vagy más észrevétel nem érkezett a hivatalba. Az Ung-vidék központjában egyébként 2000 óta nem volt adóemelés, így a mostani változtatásokat az illetékesek indokoltnak tartják. A házadó 2005-ben Nagykaposon 3 korona/m2 lesz, a garázsokért 12 koronát, míg az üzleti célokra használt helyiségek adóját 40, illetve 80 koronában állapították meg. A lakásadó 4 korona/m2. Az ebadó 150, 200, illetve 500 korona, ám a város egy részében lakó kutyatulajdonosoknak nem kell ilyen díjat fizetniük. Az árukiadó-automatákért darabonként 200 koronát kell fizetni, míg a játékautomatákért 500 koronát. A különböző fogyatékkal élők és a 70 évnél idősebbek a reájuk vonatkozó adóknál szintén kedvezményeket kapnak. (leczo)