VÁLASZTÁSOK 1954–1986

1954. május 16.: Az első általános, közvetlen és titkos választások a nemzeti bizottságokba a második világháború utáni Csehszlovákiában. Addig a parlamenti választások eredményeit figyelembe véve, 1948 után pedig tulajdonképpen a pártállam igényei alapján „feltöltötték” ezeket a szerveket. Az 1954-es választáson 97,98 százalékos volt a részvétel.

1957. május 19.: Voksolás a nemzeti bizottságokba. A több mint 58 ezer megválasztott képviselő közül a helyi nemzeti bizottságokban 6552 volt magyar nemzetiségű.

1960. június 12.: Választások a csehszlovák nemzetgyűlésbe és a nemzeti bizottságokba.

1964. június 14.: Nemzetgyűlési és nemzeti bizottsági választások.

1976. október 22–23.: Választások a nemzeti bizottságokba – a részvételi arány 99,7 százalék, a szavazók 99,9 százaléka a Nemzeti Front jelöltjeire voksolt.

1981. június 5–6.: Ismét választások – 99,9 százalékos részvétellel.

1986. május 23–25.: A rendszerváltás előtti utolsó, ugyancsak rutinszerű voksolás a nemzeti bizottságokba. (Forrás: Kronika Slovenska, 2. kötet, Fortuna Print & Adut, Pozsony, 1999)

1989 UTÁN

1990. november 23–24.: A rendszerváltás óta az első helyhatósági választásokat tartják Csehszlovákiában, amelyeken Csehországban a választópolgárok 75 százaléka, Szlovákiában 64 százaléka vesz részt. A cseh országrészekben a Polgári Fórum győz, Szlovákiában a Kereszténydemokrata Mozgalom végez az élen, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és Szlovákia Kommunista Pártja előtt. A magyar mozgalmak közül az Együttélés 2416 (6,3 százalék) képviselői és 102 (3,7 százalék) polgármesteri, az MKDM 1153 (3 százalék) képviselői és 35 (1,3 százalék) polgármesteri, az FMK 482 (1,3 százalék) képviselői és 27 (1 százalék) polgármesteri helyet szerez. Dél-Szlovákia magyarlakta városai közül az Együttélés polgármesterjelöltje győz Komáromban, Szepsiben és Királyhelmecen, az MKDM polgármesterjelöltje Somorján és Gútán, az MPP-é Dunaszerdahelyen, a kommunista párté Diószegen és Tornalján, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen polgármesterjelöltje Nagykaposon. Független városvezető kerül Nagymegyer, Galánta, Vágsellye, Ógyalla, Érsekújvár, Párkány, Ipolyság, Fülek és Tiszacsernyő élére.

1994. november 18–19.: Helyhatósági választások az országban. A magyar pártok közül az Együttélés 131 (4,66 százalék), az MPP 62 (2,21 százalék), az MKDM 56 (1,99 százalék) polgármesteri helyet szerez. Az önkormányzati képviselők számát tekintve az Együttélés 2215 (6,3 százalék), az MKDM 1367 (3,89 százalék), az MPP 812 (2,31) helyet szerez.

1998: december 18.: 2874 településen tartanak önkormányzati választásokat, a részvételi arány országos viszonylatban 53,95 százalék. A polgármesteri posztok esetében a következő a megoszlás: függetlenek – 816, HZDS – 602, SDĽ – 401, MKP – 224, KDH – 220, SNS – 114. Képviselők esetében: HZDS – 8140, SDĽ – 5793, KDH – 4276, MKP – 3773, függetlenek – 3177, SNS – 2136, SOP – 1041.

2002. december 6–7.: 2863 településen választanak új polgármestert és mintegy húszezer önkormányzati képviselőt. Az MKP 431 polgármesterjelöltet, valamint 3221 képviselőjelöltet indít. A választásokon a szavazásra jogosultak 49,5 százaléka vesz részt. Az MKP 7,19 százalékkal a 3. helyen végez 233 polgármesteri és 2050 képviselői hellyel. Az összes megválasztott polgármester 32,7 százaléka független.

(Forrás: Magyarok Szlovákiában II., Fórum Kisebbségkutató Intézet – Lilium Aurum Könyvkiadó, Somorja – Dunaszerdahely, 2005)