Válaszolt a vádakra a királyhelmeci polgármester

Nagyon meglepett a dolog, és elgondolkodtam, vajon mi lehetett a parancsnok szándéka mindezzel. Az utóbbi napokban Tipcsák Gézának viszonylag sok feladatot adtam, mert úgy láttam, problémák adódtak, melyeket meg kell oldani. Ő ezeknek a teljesítését valószínűleg kényelmetlennek érezte, és ezt a reakciót tartotta a legmegfelelőbbnek. A levél állításait megalapozatlannak tartom, egy-két, az irományban említett régebbi ügy megtárgyalására lett volna más lehetőség is.

Tudtommal eddig nem volt kifogása a városi rendőrség működése ellen.

Soha nem is akartam beleavatkozni a rendőrség munkájába. A testület tagjai igényes feladatokat látnak el, ezért a munkájukkal kapcsolatos, a lakosoktól érkező kritikának nem tulajdonítottam nagyobb jelentőséget.

Térjünk rá az ön személyével kapcsolatos konkrét kifogásokra. Tipcsák szerint a térfigyelő rendszert kezelő személyek egyike törvénysértést követett el munkája során. Ő javaslatot tett az illető munkaszerződésének felbontására, ám ön ezt – a levél tanúsága szerint – válaszra sem méltatta.

Valóban kaptam a rendőrparancsnoktól ilyen javaslatot, ám rögtön meghallgattam az ügy többi érintettjét is. Az eset kapcsán az állami rendőrségtől is tájékoztatást kértem, ezeknek az információknak az alapján döntöttem úgy, hogy az alkalmazott mulasztása nem olyan mértékű, hogy azért el kellene bocsátani.

A rendőrparancsnok továbbá nehezményezte, hogy az egyik városi rendőrt ön a szüreti ünnepségek idején nem beosztásának megfelelő feladatok ellátásával bízta meg, ám a túlórapénzét, a parancsnok megkerülésével, a rendőrség költségvetéséből fizettette ki.

Mivel az illető akkor nem kapott a közrend megőrzésével kapcsolatos feladatot, én kértem fel, hogy egyéb módon segítsen a rendezvény lebonyolításakor. Melles?leg magam kértem arra is, hogy ne rendőri egyenruhában lássa el a feladatait. A túlórapénzét valóban a rendőrség költségvetéséből fizette ki a városi hivatal. Adminisztratív hiba történt, ha a parancsnok kéri, korrigálhattuk volna a tévedést.

A levél egyik legsúlyosabb állítása szerint ez a beosztott bármit kivisz a szolgálati számítógépből és a városi rendőrség nyilvántartásából, amire a polgármesternek szüksége van.

Megkérdeztem a rendőrparancsnoktól, milyen konkrét adatokra gondolt. Nem tudott válaszolni. Ez nem meglepő, hisz nem hivatalos úton soha nem kértem és nem is kaptam semmilyen „adatokat” a rendőrség nyilvántartásából. Ha valamire szükségem volt, azt mindig a rendőrparancsnoktól kértem.

Állítólag ön a múltban felkereste a rendőrség egyik volt munkatársát azzal a kéréssel, hogy a parancsnok személyére vonatkozó kompromittáló anya??gokat adjon át önnek.

Az illetőt azért kerestem fel, mert olyan információim voltak, hogy sérelmezte, amilyen körülmények között megszűnt a munkaviszonya a rendőrségnél. Nem kívánt nyilatkozni az ügyben, lezártnak tekinti azt. Mindössze ennyi történt.

A parancsnok azt is sérelmezte, hogy ön feljelentette az állami rendőrségen.

Nem jelentettem fel, hanem egy héttel az ominózus júliusi „ajtónyitás” után bejelentést tettem a rendőrségen. Az önkormányzati ülés után a kisterem ajtaja megrongálódott, kíváncsi voltam, milyen körülmények között. Előzőleg Tipcsák Gézától kértem felvilágosítást, ám ő nem tudott elfogadható magyarázatot adni.

A rendőrparancsnok állítása szerint a városi hivatalba most is érkeztek bejelentések, hogy egyesek csúszópénzt fogadnak el azért, hogy az aktivációs programban alkalmazzanak embereket. Ön nem tett ebben az ügyben feljelentést a rendőrségen. Igaz ez?

Egyetlen ilyen tartalmú névtelen levél érkezett a főellenőrhöz, s amint tudomást szereztem a dologról, vizsgálóbizottságot alakíttattam az eset kivizsgálására. A vizsgálat egyébként azzal zárult, hogy nem bizonyíthatóak a panaszos állításai.

A történtek után együtt tud működni a városi rendőrség parancsnokával?

Az utóbbi időben megrendült a bizalmam a rendőrparancsnokban. A történtek után magamhoz hívattam, és tegnap felkértem, mondjon le a posztjáról.