Ung-vidék – lassan körvonalazódó tervek

Ez a szervezet Magyarországon eddig több mint 150, a nagykaposihoz hasonló park létrehozásánál működött közre, így biztosan elegendő tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy megfeleljenek a velük szemben támasztott szakmai kívánalmaknak. A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére az önkormányzati társulás pályázat útján próbált meg pénzt szerezni, s az Új Kézfogás Közalapítványtól sikerült is 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapnia. Az elképzelések szerint a ipari park létrehozásakor elsősorban a régió természetes adottságait veszik figyelembe, így leginkább mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházók érdeklődést várják. A parkban szeretnének zöldség- és gyümölcsfeldolgozót, valamint hűtőházakat üzemeltetni. Mivel a régió egyfajta energetikai központnak is tekinthető, elegendő számú humánerőforrás áll rendelkezésre ahhoz, hogy a térség az elektrotechnikai és energetikai társaságok számára is vonzó lehessen. A nagykaposi ipari park egy 100 hektáros, Budaháza, Nagykapos, Mátyóc–Vajkóc és Kaposkelecsény kataszterében található telken jönne létre. A legnagyobb gondot azonban az jelenti, hogy a földterület tulajdonjogi kérdései egyelőre még rendezésre várnak. A potenciális beruházók számára előnyt jelenthet a mátyóc–vajkóci vasúti átrakodóállomás közelsége, mert így termékeiket könnyen és olcsón juttathatják el a szlovák, a magyar és az ukrán piacra. A terület közműhálózata is megfelelő, ugyanis az egyes csatlakozási pontok mindössze 100 méterre találhatóak tőle. Mihók Gábor tájékoztatása szerint azonban a földek tulajdonjogi kérdésének rendezése, a majdani befektetőkkel való tárgyalás és a beruházások prioritásainak megfogalmazása nem az önkormányzati társulás feladata. Ezeket a gondokat az ügyben érintett Ung-vidéki települések vezetőinek kell megoldaniuk. A nagykaposi ipari parkban az elképzelések szerint egyébként hosszabb távon közel ötszáz új munkahely jöhet létre. Ez komoly segítséget jelenthetne az itt élőknek, ugyanis Nagykaposon jelenleg a munkaképes lakosok 28 százaléka állástalan.

A Kis- és Nagykövesd kataszterében tervezett magánrepülőtér és ipari park ügyében az elmúlt években – a különböző fórumokon – már rengeteg, egymásnak ellentmondó vélemény fogalmazódott meg. Voltak olyanok, akik az „évtized bodrogközi beruházásának” nevezték, ám a befektetés kapcsán emlegettek már „telekspekulációt” és különböző „pártérdekeket” is. Egy azonban biztos: a 170 hektáros területen jelenleg ipari termelés nem folyik, a repülőtér megépítésének és majdani üzemeltetésének idejét pedig a legbátrabb elemzők sem tudják megjósolni.

Nagy Attila, Nagykövesd polgármestere elmondta, hogy a beruházás ötletével még 2004 őszén a királyhelmeci székhelyű Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársai keresték meg, s kezdetben úgy tűnt, hogy az ipari park létrehozására reális esély van. A térségben egy német beruházó szeretett volna befektetni, aki elképzelései megvalósításához egy 170 hektáros parcellát kívánt megvásárolni. Gondot okozott azonban, hogy a kiszemelt földterületnek összesen körülbelül háromszáz tulajdonosa volt, így a tulajdonjogi kérdések rendezése már a kezdetekkor komoly kihívást jelentett a szomszédos községek önkormányzatai számára. Az itt élők többsége – egy jobb jövő reményében – hajlandó lett volna eladni földjeit a befektetőnek, annak ellenére, hogy az csak 1,90-5,80 korona/négyzetméteres árat (a bonitás szerint) kínált az ingatlanokért. A fölvásárló a vételár 20 százalékát ki is fizette, a fönnmaradó részt az esetben utalta volna át az eladók számlájára, ha az üzletbe minden érintett fél beleegyezik. Időközben elkészült a községek területrendezési terve, melyek létrejöttéhez a német beruházó hathatós anyagi támogatást nyújtott. A földterületek zömét fel lehetne vásárolni, ám egy-két kétkedővel évek óta nem tudnak megállapodni. A befektetővel rendszeresen folytatnak tárgyalásokat, de látványos előrelépés egyelőre nem várható az ügyben. Az 50 hektáros nagykövesdi földterület úrbéres tulajdonban van, így az ingatlan osztatlan, azaz olyan megoldást kell találni, mely mind a 110 gazdának megfelel. Kiskövesden néhány hagyatéki eljárás lefolytatása miatt késik a beruházás megvalósítása, egyelőre úgy tűnik, a német befektetőt mégsem riasztották el az eddig tapasztalt nehézségek. Ha megvalósulna a Kis- és Nagykövesd kataszterében tervezett beruházás, úgy állítólag a térségben több ezer új munkahely is létrejöhetne. Az ügy kapcsán sajnos a különböző érdekek összhangba hozásánál nagyobb esély mutatkozik arra, hogy a térség teljesen ellehetetlenül: azaz az említett községek infrastruktúrája tovább romlik, folytatódik a falvak lakosságának öregedés, s akik boldogulni szeretnének, előbb vagy utóbb elköltöznek a régióból.

Az ittmaradtak pedig ábrándozhatnak megegyezésről, új munkahelyekről és megépülő ipari parkokról vagy akár működő repülőtérről is.