Új európai migrációs paktum megkötését szorgalmazza Fico, Orbán és Vučić

Minimális csúszás és különösebb fennakadások nélkül zajlott le a három állami csúcsvezető tegnapi találkozója a komáromi erőd falain belül. A fokozott biztonsági készültség ellenére a városban nem okozott különösebb fennakadást a három politikus megbeszélése, amelyről már beharagozója alapján biztos volt, hogy főleg az irreguláris migrációról fog szólni.

Barátok közt

„Barátok kivételes találkozója” – jellemezte lényegretörően a sajtótájékoztatón Robert Fico.

Aleksandar Vučić szerb államfő örömének adott hangot annak illetően, hogy Robert Fico jó egészségnek örvend, majd hozzátette, a maguk részéről érdeklődve várják a merénylet kivizsgálásának eredményeit. Úgy látja, Szerbia előrehaladt az elmúlt években, s ez a barátok segítsége nélkül nem ment volna. Orbán Viktor is utalt a Fico elleni merényletre, amit szerinte Magyarországon saját veszteségnek éltek meg. Soha nem látott még olyan szlovákbarát megnyilvánulásokat belföldön, mint a májusi nyitrabányai eset kapcsán. Ez szerinte jól mutatja, hogy az elmúlt évek munkája nem volt hiábavaló, s a szlovák és a magyar népek sokkal közelebb vannak egymáshoz, mint bármikor korábban az elmúlt 100 évben.

Az egyik újságírói kérdés a V4-ek helyzetét, illetve Szlovákia, Magyarország és Szerbia újszerű együttműködését firtatta. Sem Fico, sem Orbán nem gondolta azt, hogy a visegrádi együttműködés ne lenne szükséges. A magyar kormányfő azt mondta a három ország együttműködéséről, hogy „nem kell túl okosnak lenni előre”, nem kell a kooperáció új formáit kitalálni, amit egyébként majd a napi gondok kialakítanak a maguk módján.

Fico arról beszélt, hogy megismétlődnek a visegrádi együttműködés megszüntetésére irányuló kísérletek. 

„Elutasítjuk, hogy ebben az óriási jelentőségű formában (V4) befejezzük. Hiszem, hogy Szerbia az EU tagja lesz, majd részesévé válik ennek a regionális együttműködésnek” – fogalmazott.

 A szlovák kormányfő úgy látja – s ezt egyben meg is köszönte Vučićnak –, hogy Szerbia intézkedései lényegesen segítettek Európának a migrációs problémák kezelésében. 

„Nem tudom elképzelni, hogy valamelyik ország megelőzi Szerbiát az Európai Unióba való belépésben” – tette hozzá.

A szerb államfő elismételte, hogy Szerbia és Magyarország viszonya a történelem során most a legjobb, s ugyanezt érzi Szlovákia kapcsán is.

Új migrációs paktum

A sajtótájékoztatón – ahogyan vélhetően a háromoldalú megbeszélés során is – messze az irreguláris migráció jelentette a legfajsúlyosabb témát. Konkrét intézkedésekről nem számoltak be, de az elvi kérdésekben nagy fokú egyetértésről árulkodtak a szavaik.

Robert Fico szerint egy mondattal lehet jellemezni a migráció kapcsán eddig képviselt álláspontjukat: hogy „igazuk volt”. Már több éve világosan kimondták ugyanis, hogy az EU külső határainak védelme alapvető fontosságú. Mint kifejtette, olyan időket élünk, amikor a néhány évvel ezelőtti tabuk megdőlnek. Ezek között felsorolta az EU területén kívüli fogadóközpontokat, az úgynevezett hotspotokat, illetve az illegális határátlépést gátló fizikai akadályokat.

Aleksandar Vučić szerint idén 80%-kal kevesebb migráns érkezett Szerbiába, mint 2023-ban, amelyet közös sikernek nevezett.

 „A szerbiai menekülttáborokban jelenleg 477 migráns tartózkodik. Az európai barátainkkal folytatjuk az együttműködést a migráció csökkentésének érdekében” – fogalmazott. 

Azt, hogy Szerbia is EU-n kívüli hotspotokat nyitna, határozottan elutasította. Mint elmondta, ilyet senki sem kért tőlük, de eszébe sem jutna erről tárgyalni.

Orbán Viktor egyetértett Ficoval abban, hogy pontosan az történt, amit korábban mondtak

„Ezt 2015-ben lehetett látni” – fogalmazott. 

Hozzátette, 2015 óta 8 millió menedékkérelmet nyújtottak be az EU-ban, az illegális határátlépési kísérletek száma pedig 3,8 millió. Ebből egymilliót tartóztatott fel Magyarország. Súlyos problémaként emlegette, hogy tavaly 430 ezer kiutasítás történt az EU-ban, s ebből csak 84 ezret hajtottak végre. Orbán szerint mindebből pánik következik, ami rossz döntéseket okoz, példaként a schengeni rendszer felfüggesztését említette. Az illegális migráció így a szabad mozgás európai vívmányát rombolja le.

A magyar kormányfő az EU-n kívüli fogadóközpontokra, a hotspotokra vonatkozó újságírói kérdésre elmondta, azokból kétféle létezik. Amit most próbálnak létrehozni (például az olasz kormány Albániában), az a harmadik országba való „delegálás”, ami szerinte csak részleges megoldás. A másik az utolsó biztonságos országban való létrehozás lenne, Afrika esetében ilyen például a Földközi-tenger partvidéke. A menedékkérők ott adhatnák be a kérelmeiket. A lényeg, hogy csak olyan ember léphet be az EU területére, akinek az ügyében már döntés született – ezt Orbán egyébként „magyar modellnek” nevezte.

Orbán úgy látja, most „lázadásközeli állapot” van az EU-ban. Meglátása szerint nemrég e szerint cselekedett Donald Tusk lengyel miniszterelnök vagy Olaf Scholz német kancellár is – ezzel arra utalt, hogy mindkét ország restrikítv intézkedéseket léptetett életbe a migráció kapcsán. 

„Ez szétveri a migrációs paktumot és az európai együttműködést is” – mondta, és szerinte el kell felejteni a mostani migrációra vonatkozó szabályokat, s majd újakat kell alkalmazni.

A három politikus pár megjegyzés erejéig érintették az orosz-ukrán háborút is, amely kapcsán lényegében csak annyit mondtak, hogy a békés rendezés mellett foglalnak állást.