Történelmi községnevek – Bacska

E községnek az volt a helytörténeti szerencséje, hogy már a 13. század elején a leleszi konvent birtokába került, mert így természetesen szerepel neve az 1214-re datált neves leleszi alapítólevélben. Itt „Becheka” vagy „Bechaka” alakokban olvasható, a másolatok eredetétől függően. Hozzávetőleg száz évvel később (Zichy oklevéltár I. 355. úgy írták le, hogy „Baccha” és az 1332–1337 között itt járt pápai adószedők immár „Bachka” formában jegyezték le, ami lényegében egyezik kiejtésben a ma is használatos megnevezéssel. Ugyanígy szerepel több későbbi okiratban. A 16. század közepén megírt Vármegyei közgyűlési okiratokban a mai magyar kiejtést megközelítő „Baczka” névalakot használták. Zömmel német és cseh anyanyelvű katonai térképészek, akik 1784 tájékán jártak a Bodrogközben, ebben az esetben úgy látszik, nemcsak a hallásukra hagyatkoztak, hanem minden bizonnyal elolvasták vagy talán leíratták – bár ebben a korban még a községi bírók sem tartoztak az írástudó emberek közé – a község nevét, és így került jegyzékükbe helyesen immár a Bacska. Ezek után a térképeken, helységnévtárakban és a lexikonokban már nem is lelünk más írott formát, és a 19. század végétől, amikor bevezették a hivatalos névformát, akkor is az utóbbi maradt használatban. Csehszlovákia megalakulása után 1920-ban csak nevének írott formája változott, a Bačka hivatalos nevet kapta, ami a második világháborús intermezzót nem számítva, a mai napig is érvényes szlovák megnevezési forma maradt.

A név eredete még nem tisztázott egyértelműen. Valószínű, hogy személynévből származik. A feltételezett személynév lehet szláv eredetű is, bár a bolgár vagy magyar származás sem kizárt. A középkor folyamán a község földesurai viszont olykor a „Bocskai” zártabb kiejtési formát használták írott névként, ami a község megnevezését viszont nem befolyásolta. Elképzelhető, hogy az eredeti név nemzetség- vagy egykori törzsnév, hisz hasonló elnevezések a magyar nyelvterületen máshol is előfordulnak (Bácska, Bács stb.)