Történelmi kiállítással ajándékozták meg az érsekújváriakat

Érsekek Újvár történetében

Az Érsekek Újvár történetében nevű kiállítás csütörtöki megnyitója iránt is nagy volt az érdeklődés, mivel Várday Pálon kívül több olyan érseknek állítanak emléket, akiknek jelentős szerepük volt a város történelmében, valamint annak felvirágoztatásában. Érsekújvár a mai napig őrzi nevében az érsek vára, érseki város rangos történelmi megnevezést. Varga Zsuzsanna elmondta, ez félreérthetetlen utalást arra, hogy a vár, majd a város is az érsek tulajdonában volt, vagyis hogy annak a mindenkori esztergomi érsek volt a hűbérura. „Ha valaki legközelebb megkérdezi egy érsekújvári lakostól, hogy valójában miért is nevezik ezt a várost Érsekújvárnak, a kiállítás megtekintése után bizonyára teljesebb választ adhat az érdeklődőnek. Minden szülővárosára, lakhelyére büszke érsekújvárinak érdemes megismerkednie a kiállításon bemutatott dokumentumokkal” – tájékoztatott Varga Zsuzsanna. A történész szerint volt néhány olyan történelmi pillanat, amikor Európa népének teljes figyelme Újvárra vetődött. Első alkalommal akkor, amikor a reneszánsz erőd(város) 1663-ban elesett és Bécs előterében az oszmán birodalom legészakibb európai tartományának a központja lett.

Felvirágozott gondolák

„Másodjára akkor kapott kitüntett figyelmet a város, amikor 22 éves oszmán uralom után 1685-ban Érsekújvár felszabadult, és a nagy győzelem hírére a pápa ünnepi ágyúlövések közepette hálaadó misét tartott. A velencei krónikások jegyezték le, hogy a templomokban Te Deumot - hálaadó miséket tartottak, és az emberek nagy örömükben felvirágozott gondolákon éljenezték az érsekújvári hősöket. A jeles eseményt Nápoly, Brüsszel, Nürnberg és Hamburg is megünnepelte“ – tájékoztatott Varga Zsuzsanna. Érsekújvár első várát Várday Pál építette, aki a mohácsi csatavesztést követő zűrzavaros időszak első érseke volt. A kiállítás megnyitóján elhangzott, hogy mivel a palánkvár egy idő után már nem volt alkalmas megfelelő védelemre, ezért egy új vár építése vált szükségessé, amire már Verancsics Antal érseksége alatt került sor. Az olasz építészek, Ottavio és Giulio Baldigara által tervezett, hatbástyás reneszánsz erődváros építését 1573-ban kezdték meg. Érsekújvár második várát 1580 -ban adták át rendeltetésének. A kiállításon megemlékeznek Lippay György érsekről is, akinek az érsekségének vége felé járva veszett el Érsekújvár erődje és került 22 évre oszmán fennhatóság alá. „Lippay érseknek volt egy Újvárhoz köthető, veszélyesebb epizódja is, amelyről egyik saját kezűleg írott levele tanúskodik, amikor Érsekújvárnál a törökök tőrbe csalták és majdnem elfogták 1644 márciusában. Utódja Szelepcsényi György érsek volt, akiknek szellemiségére, életére nagy hatást gyakorolt Pázmány Péter esztergomi érsek. Érsekújvár történetében az érsekek viszonylatában Pázmány Péter mellett, akinek nevét a város magyar gimnáziuma is őrzi, kétségkívül Széchényi György érsek az egyik legismertebb és legtöbbet emlegetett egyházi szereplő, akinek 2005-ben szobrot állítottak a főtéren. Széchényi érsek a török hódoltság jármából éppen hogy csak felszabadult városnak kiváltságlevelet adományozott, s ezzel a stratégiailag jelentős, addig mindössze királyi vár státuszú reneszánsz erőd bekerült a magyarországi (mező)városok sorába. E nevezetes adománylevél méretes eredetijét a Thain János Múzeum féltve őrzött kincsei között tartja számon, a tervek szerint a kiállítás idotartama alatt megtekinthető lesz eredeti pompájában” – hangsúlyozta Varga Zsuzsanna.

Rajzok, rézmetszetek, dokumentumok

A most megnyitott kiállításon február 22-ig látható Thain János múzeumalapító akvarellje a lebombázott érseki palota látképével, és rajza Széchényi György érsek címeréről. A közönség megtekintheti Pázmány Péter 1603-ban írt művének előlapját: Felelet az Magyari István sárvári prédikátornak, az ország romlása okairúl írt könyvéről. Bemutatják továbbá a második érsekújvári erőd tervezetének a rézmetszetét, Érsekújvár és Visegrád látképét, melyet Georg Hoefnagel fia, Jakob készített 1595-ben, ezen a metszeten az érseki malom is látható. A megyei fenntartású múzeum egyúttal ezzel a kiállítással üdvözli azt az örömteli eseményt, hogy 2020-ban Érsekújvár a kultúra város címet viselheti.