Történelmi helységnevek – Tárkány

Helységneveink sorában igazi „ékszert” képvisel Kis- és Nagytárkány, hisz nevük eredete nagyon régi korokra és hagyományokra vezethető vissza.

Noha a legkorábbi ismert források csak a 14. század elejéről ismertek, a névalak ősi eredetű. A pápai tizedszedők is a Targan nevet írták be feljegyzéseikbe, amely azonos a közismert, korabeli Tárkány elnevezéssel. Nem sokkal később különvált a két szomszédos község – először 1340-ben jelenik meg a Nog Tarkan név, majd a Zsigmond kori Levéltár okirataiban együtt olvashatjuk a Kis Tarkan és Nagh Tarkan neveket.

A magyar helyesírásnak és kiejtésnek megfelelő Tárkány névforma a 15. század után válik egyértelművé és uralkodóvá.

Tárkány nevének eredete tudományos és romantikus fejtegetések tárgya. Az utóbbi szerint Tárkány Árpád vezér fia volt, aki itt telepedett meg, más magyarázat a tar kán (kopasz vezér, nemzetségfő) elnevezésre utal. A tudományosan megalapozott magyarázatok figyelembe veszik, hogy ez a helységnév máshol is előfordul a Kárpát-medencében, ami egyértelműen kizárja a romantikus elképzeléseket. Két megoldás is lehetséges. Lehet, hogy Tárkány az azonosan titulált avar nemesekről kapta a nevét, de az is lehet, hogy az egykor tárkányoknak nevezett vasverőkről, akik a települést lakták, tehát az elnevezés szláv jövevényszó. Valószínűbb az utóbbi megoldás.