Történelmi helységnevek – Szinyér

Szinyér. A Bodrogköz északnyugati csücskében, a Tice egykori fő medrének partján fekvő község nevét először az 1332 és 1337 között készült pápai tizedszedő jegyzékben olvashatjuk, ahol a Zyner, Zynyer községnév van feltüntetve. Azonos névpárt találunk egy 1397-ben megírt birtoklevélben és a 15. század első felében is ekként van feltüntetve. Alig tér el ettől a formától az 1444-ben keltezett okmány a leleszi rendház levéltárából. Száz évvel később, az egri püspökség dézsmajegyzékében (1549) is alig van alaktani változás: Zynier. Bár a leírt nevek kicsit különböznek egymástól, világos, hogy a kiejtésben aligha lehettek nagy eltérések, mert a 18. század második felétől a név írott formája tökéletesen egységes az okiratokban, a térképeken és a helységnévtárakban: Szinyér. A község ősi nevét egészen 1948-ig megőrizte, és csak ekkor eset áldozatul a következetes szlovákosításnak. A „keresztapák” nem lehettek nagy fantáziával megáldva, amikor a Svinice nevet adták a községnek, amit joggal lehetett sértésnek venni, hisz a sertésre utaló név aligha hízelgő és semmilyen hagyománynyal sem indokolt.

A község neve valószínűleg keleti szláv eredetű, magyar képzéssel, és összefügghet a Tice valamely szürke vagy kék erével (szinyij, szinyoje).