Toplistás az Esztergom–Budepest vasútvonal

Ebben az utasszámban nincsenek benne a díjmentesen utazók, például a 65 év felettiek, a 6 év alattiak, a határon túli magyarok, az ingyen utazó diákcsoportok, valamint a fővároson belül a Budapest-bérletet használók.

A MÁV-Start Zrt. közleménye szerint az emelkedés a menetrend-változásokkal, a jegyértékesítés korszerűsítésével, a pályafejlesztésekkel, a felújított kocsikkal és az új motorvonatok üzembe helyezésével magyarázható. A növekedés leginkább a nagy elővárosi forgalmat lebonyolító szakaszokon kiugró. Közleményükben kitérnek arra is, hogy tavaly már minden ötödik utas automatából, interneten vagy a Vonatinfó alkalmazásból vásárolta a jegyét.

Az idei 74 milliós adat 2,8 millióval haladja meg a 2017-es eredményeket. A három legforgalmasabb vasútvonalon (Budapest–Vác–Szob, Budapest–Cegléd–Szolnok, Budapest–Székesfehárvár) csaknem 2,4 millióval emelkedett az utasszám. A három elővárosi vonal mellett a Budapest–Újszász–Szolnok, a Budapest–Cegléd–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony, a Budapest–Hegyeshalom–Rajka, a Budapest–Tatabánya, a Budapest–Miskolc–Nyíregyháza, a Budapest–Esztergom és a Budapest–Hatvan volt a legforgalmasabb vasútvonal.

Budapesti utazáshoz Párkányból és környékéről is sokan választják az Esztergomból és Budapestről is félóránként induló vonatokat. A teljes árú retúrjegy 2240 forintba (kb. 7,20 euró) kerül. Hatéves kor alatt a gyerekek ingyen utazhatnak, hat éves kor felett a félárú jegy vásárlásához diákigazolvány szükséges. A gyerekkel utazó felnőttek közül ketten a jegy árából 33 százalékos kedvezményt kaphatnak. Magyar igazolvánnyal négy alkalommal 90 százalékos kedvezmény vehető igénybe, a retúrjegy 220 forintba (kb. 0,70 euró) kerül. Párkányból Budapestre kétóránként indulnak EC-vonatok, ahol a retúrjegy 6,50 euróba kerül. A gyerekek 15 éves korig félárú jeggyel utazhatnak. .(guzsu, MTI)