Tíz év börtönre ítélték az álgrófot

A 36 éves fiatalember az elmúlt években több hajdani grófi birtokot sajátított ki hamis okmányokkal, de a tárgyaláson továbbra is azt hajtogatta, csak jogos apai örökségét szerezte vissza.

A losonci plébános tette gróffá

Idősebb Erdődy Ferenc és fia, Ferenc Xavér 2004-ben kezdte el az Aranyosmarót, Galgóc és Nagytapolcsány környéki volt Erdődy birtokok kisajátítását. A közjegyzőnek elég volt az, hogy felmutatták a keresztlevelüket és igazolta a kisajátítási nyilatkozatot, aminek alapján a telekkönyvi hivatalban új tulajdonosként jegyezték be őket. Erdődy Ferenc Xavér a Nagytapolcsányi Telekkönyvi Hivatalban 33 ezer euró értékben jegyeztetett a nevére erdőket és szántókat. Az aranyosmaróti bejegyzést utólag az ügyészség töröltette, Galgócon pedig az önkormányzat tett feljelentést. Ennek alapján kezdődött 2007-ben vizsgálat az Erdődy leszármazottak ügyében, akik akkor már Nyitragerencséren laktak.

A rendőrség 2009-ben kezdett vizsgálódni az ügyben, az első bírósági tárgyalást tavaly tavasszal tartották. Itt a két Erdődy újra elmondta, hogy az idősebb Ferenc édesapja a galgóci gróf Erdődy Vilmos volt. A legenda szerint az idősebb Ferenc 1944 karácsonyán Schulek Irén és Erdődy Vilmos gróf szerelmi kapcsolatából született. Schulek Irén később férjhez ment egy Franišek Pevný nevű polgárhoz, de a fiát abban a tudatban nevelte, hogy nemesi származású.

A losonci Pevný Ferenc 2002-ben kérvényezte a Losonci Járási Hivatalban, hogy felvehesse az Erdődy nevet, és apaként Erdődy Gyula rendőrprefektust tüntette fel. A névváltoztatást engedélyezte a hivatal, de az apa személyét illetően nem döntött. Ezt megtette Erdődy Ferenc, aki a losonci plébánián új keresztlevelet kért. Először Erdődy Gyulát tüntette fel apaként, ezt a változtatást a püspökség is engedélyezte. Erdődy Ferenc azonban nemsokára visszament a plébániára és azt kérte a paptól, hogy apaként Erdődy Vilmos grófot írja be a keresztlevelébe. A plébános a bíróságon sem tudta megmagyarázni, miért tett eleget neki anélkül, hogy a püspökség beleegyezését kérte volna.

Kihantolták az ősöket

Erdődy Ferenc fia, Ferenc Xavér a birtokvisszaigénylések során már Erdődy Vilmos grófot jelölte meg felmenőjeként, és a rendőrségi eljárás során egy külföldön végzett DNS-vizsgálattal próbálta bizonyítani igazát, melynek eredménye szerint édesapja, Ferenc, és annak nevelőapja, František Pevný között nincs vérségi kötelék. Ezt a nyomozó nem vette figyelembe, mert az eredményből nem következik az, hogy ha nem František Pevný az apa, akkor csakis Erdődy Ferenc lehet az. Az ügyészség DNS-vizsgálatot is elrendelt, az 1925-ben elhunyt és a galgóci családi kriptában eltemetett Erdődy Imre (Vilmos apja) és Erdődy Ferenc mintáját hasonlították össze. Az eredmény szerint a két férfi között sincs vérségi kötelék, de Erdődyék ügyvédje szerint ez csak azt bizonyítja, hogy Imre gróf nem volt Vilmos gróf apja. Végül a vádlottak mindent annak az okmánynak a létezésére tettek fel, amely szerintük bizonyítja, hogy Vilmos gróf fiának ismerte el a balkézről született Ferencet. Az 1945 tavaszán közjegyzőnél tett nyilatkozat másolatát be is mutatták a bíróságon, de az eredeti példányt nem találták a Besztercebányai Állami Levéltárban. Erdődy Ferenc Xavér azt állítja, édesapja egy budapesti bank széfjében helyezte biztonságba, de már nem tudja megmondani melyikben, mert közben súlyos agyvérzést kapott.

Névváltoztatással nem lehet új apát szerezni

Az Erdődyek mellett tanúskodó Práznovszky Miklós, aki a nemesi leszármazottakat tömörítő Nobilitas Carpathiae polgári társulás elnöke, megerősítette, hogy saját szemével látta és hitelesnek tartja az eredeti okmányt. Práznovszky együtt alapította az említett társulást idősebb Erdődy Ferenccel, és mint mondta, egy pillanatig sem kételkedett grófi származásában. Számára az volt a mérvadó, hogy az illetékes hivatal engedélyezte az Erdődy név viselését.

A vádlott ügyvédje próbálta az időközben hivatalától megfosztott közjegyzőre hárítani a felelősséget. Azt mondta, védence jóhiszeműen tett nyilatkozatot arról, hogy a grófi birtokok tulajdonosa, és a közjegyző feladata lett volna ezt ellenőrizni. Az ügyvéd kifogásolta azt is, hogy a bíróság nem ellenőrizte Erdődy Vilmos gróf aláírásának hitelességét annak az okmánynak a másolatán, amellyel Ferenc fiára hagyományozta a birtokait. A bíróságot nem győzte meg a védőbeszéd, Erdődy Ferenc Xavér tíz év börtönbüntetést kapott, és meg kell térítenie az okozott 38 ezer eurós kárt is. A bírónő az ítélet indoklásában hangsúlyozta, hogy Erdődy Ferenc Xavér szándékosan megtévesztette a közjegyzőt, amikor hamis keresztlevelet mutatott be neki. „A vezetéknév megváltoztatása nem jelenti automatikusan azt, hogy apát is változtatunk. Az ilyen okoskodást szándékos és súlyos csalásnak tartja a bíróság” – mondta. Az ítélet nem jogerős, Erdődy Ferenc Xavér fellebbezést nyújtott be ellene. Az egyetlen esélye a felmentésre, vagy legalább a büntetés enyhítésére az lehet, ha sikerül meggyőznie a bíróságot, hogy megtévesztés áldozata, mert ő tényleg abban a hiszemben nőtt fel, hogy nagyapja gróf volt.