Tisztelet a véradóknak

Nagyfödémes. A Szlovák Vöröskereszt Nagyfödémesi Alapszervezete Slezák Erika vezetésével a legaktívabb alapszervezetek egyike. A szervezet tagjai rendszeresen részt vesznek különféle rendezvényeken, maguk is szerveznek véradásokat, a faluban ifjúsági vöröskeresztes szervezet működik, és nemzetközi kapcsolatokat is ápolnak.

Évek óta együttműködnek a Felső-bajorországi Ifjúsági Vöröskereszttel. Az idei nyár programja is sűrű volt. Júniusban a bajorországi barátokon kívül a magyarországi testvértelepülésről, Jánossomorjáról érkezett vendégekkel együtt szlovák–magyar–német vöröskeresztes találkozót szerveztek. Még ugyanabban a hónapban véradóünnepséget rendeztek, amelyen a tízszeres véradókat (Kis Robert és Križán Zoltán) bronzéremmel, a húszszoros véradókat (Szabová Jolana, Horváth Ján és Renczés Tivadar) ezüstérmmel, egy negyvenszeres véradót (Madarász Alojz) aranyéremmel jutalmaztak, és kitüntetésben részesült a hatvanszoros véradó Németh János is. Egy héttel később az idősek nappali otthonában szerveztek véradást. Erről az akcióról a Ifjú Vöröskereszt egyik aktív tagja, Sebők Noémi – aki a véradóünnepségen saját versével köszöntötte az egybegyűlteket – a többi közt a következőket írta: „Pontosan emlékszem, amint legkedvesebb barátnőmmel elindultunk. Már a házunkat elhagyva magasztos érzés fogott el, büszkeség kerített hatalmába. Megyek életet menteni – gondoltam magamban. Valóban ennyire egyszerű lenne? Tíz röpke percen át tűröd a tű szúrását, és ezzel talán életet mentesz? Felfoghatatlan! Amikor a helyszínre értünk, egy kis félelem fogott el. Nem attól ijedtem meg, hogy talán rosszul leszek, nem is a tű szúrásától rettegtem, hanem attól, hogy a doktornő megvizsgálva azt mondja majd: nem adhatok vért.” A kis szorongást végül öröm váltotta fel, hiszen adhatott vért – további több mint harminc embertársával együtt. (Sebők, gaál)

FELHĺVÁS

A Palóc Társaság hetedik alkalommal hirdeti meg a magyar költők hazafias verseinek szemléjét Magyarnak lenni: nagy s szent akarat! címmel. A magyar vers ünnepére – melynek egyik célja a szülőföldhöz való hűség költője, Sajó Sándor emlékének ápolása – szeretettel hívják és várják a szervezők a versmondó alap- és középiskolás diákokat az Ipoly mindkét partjáról. A verseny november 9-én lesz Ipolyságon. A résztvevőknek két verset kell előadniuk a bírálóbizottság előtt: egy tetszés szerinti Sajó-költeményt és a magyar hazafias költészet szabadon választott darabját. Jelentkezni 2006. október 6-ig lehet, vagy a Palóc Társaság, 991 22 Olováry 132. levélcímen, vagy a [email protected] villámposta címen. Érdeklődni a 047/4879115-ös telefonszámon is lehet. A jelentkezőlapnak tartalmaznia kell a versmondó nevét, életkorát, a kategóriáját (alapiskola felsőtagozata vagy középiskola), az iskola és/vagy a versenyző elérhetőségeit (levélcím, telefonszám, villámpostacím), és a két előadandó vers költőjét és címét. A jelentkezőknek a szervezők részletes tájékoztatást tartalmazó meghívót küldenek.

Sajó válogatott versei 2000-ben Nem akarok gyáva csendet címmel jelentek meg a Ménrót Kiadónál; ez a kiadó adta ki 2001-ben a Trianont ledöntjük c. válogatást, amelyben Sajó-versek is olvashatók. 2006-ban a dunaszerdahelyi Lilium Aurum gondozásában jelent meg a költő Magyarnak lenni című kötete, amelyhez az utószót Zalabai Zsigmond írta. Olvashatunk Sajó-verseket a Benedek István szerkesztette Rendületlenül c. kötetben is (Officina Nova, 1989) és a Medvigy Endre szerkesztette A magyarokhoz c. kötetben (Felsőmagyarországi Kiadó-Kiskapu Kiadó). (fm)