Tiltakoznak a vízi erőmű ellen

Az akció vasárnapig tart, a szervezők ekkor a vízi erőmű ügyében összehívott falugyűlésen adják majd át az íveket Helység Anikó polgármesternek.

A falu első embere ma találkozik a projekt készítőivel, a képviselő-testületet is rendkívüli ülésre hívta össze. Az önkormányzatnak január 17-ig kell közzétennie, hogy támogatja-e a projektet, vagy elutasítja azt. A helyzetet bonyolította, hogy a választásokon új polgármestere lett a településnek. December 22-én lépett hivatalba és a környezeti hatástanulmányra benyújtott beruházási elképzeléseket pedig december 23-án kapta kézhez. A két ünnep között hívták fel a lakosság figyelmét, hogy véleményezhetik a terveket.

A petícióban a tiltakozók kérik a község polgármesterét, hogy minden lehetséges eszközzel akadályozza meg a létesítmény megépítését. Azt akarják elérni, hogy a környezetvédelmi tárca azonnal állítsa le a projektet. Az aláírásgyűjtést Hojsza Zoltán palásti vállalkozó kezdeményezte. Meggyőződése, hogy az építkezés sokkal több kárt okozna, mint hasznot.

A pozsonyi székhelyű Pow-en társaság Palást központjától alig három kilométerre, keletre a Litva-oldalként ismert területen akarja kialakítani a vízi erőművet. Az illetékes intézményekhez, szervezetekhez eljuttatott befektetetési tervből kiderül, a nagyszabású beruházás összköltségvetése elérheti a 150 millió eurót. A munkálatok 2013-ban kezdődnének, és 2017-ben fejeződnének be. Öt év alatt 300-400 ember találna munkát az építkezésen. Magát a létesítményt végül tíz ember működtetné. Az erőmű teljesítménye elérné az 57,93 megawattórát, évente 80 gigawattórányi villanyenergiát termelne. Az érintett területek egy része az Állami Erdészet birtokában, másik része pedig magántulajdonban van. A Jalsó-völgy és a Húrhegy közötti közel hat kilométeres területet öntenék el. Ennek egy része természetvédelmi terület is, ez lenne az alsó víztározó. A felső mesterséges tavat a 340 méter magas Brézó-hegy tetején alakítanák ki.

Ha a projektet jóváhagyják, akkor az energiatermelés úgy zajlik majd, hogy az alsó, 4,3-6 millió köbméternyi vizet befogadó tóból átszivattyúzzák a vizet a négymillió köbméternyi kapacitású, 11 méter mély felső tározóba, majd a víz két méter átmérőjű csöveken szabadeséssel zuhanna alá, és termelné a villanyenergiát. A létesítményben két turbina működne.

Hojsza szerint túl sok veszélyt rejt a projekt és túlságosan nagy beavatkozást jelentene az ezen a részen még szinte érintetlen természetbe. Ez a terület külföldön is ismert erdei vadparadicsomnak számít, nagyszámú a szarvas és dámvad állomány, a Litva-patak ráadásul pisztrángos élőhely. Keresett turisztikai terület is, kedvelt táborozóhely. A petíció szervezői figyelmeztetnek, hogy az építkezés felboríthatja a jelenlegi természeti egyensúlyt. A villanyvezeték-hálózat kiépítése miatt hatalmas erdőrészeket kellene kivágni. A patak vízállásának ingadozása a kutak kiszáradását hozhatja magával. Bár a projekt árvízvédelmi lépéseket ígér, a víztározókban tárolt több millió köbméternyi víz állandó fenyegetést jelenthet az itt élőknek, gátszakadás esetén akár tíz kilométeres körzet kerülhet víz alá.