Terítéken az Ister-Granum vidékének borai

A Vinum Ister-Granum Regionis Borlovagrend által alapított, idén pedig a 17. évadát teljesítő verseny ünnepélyes kiértékelésére a bátorkeszi kultúrház nagytermében került sor. A hat bírálóbizottság összesen 240 bormintát értékelt. A borászok 12-12 magyarországi és szlovákiai településről neveztek be a megmérettetésbe. Végül 49 arany, 118 ezüst, 54 bronz minősítést, ill. 19 oklevelet osztott ki a zsűri. Területileg a bátorkeszi szőlőhegyről származó borok szerepeltek a legjobban, hiszen összesen 26 arany minősítést szereztek.

A díjazottak kategóriájában kizárólag szlovákiai termelők szerepeltek. Champion díjat idén az izsai Heiszki Gábor (Heiszki Pincészet) 2020-as fehér édes szalmabora nyerte el, amely izsai szőlővel kiegészített bátorkeszi termésből készült. A legjobb fehérbort, egy 2022-es chenin blanc-ot a dunamocsi Fülöp Zsigmond készítette. A vörösborok kategóriájában a bátorkeszi Borvin 2020-as vörös cuvée-je nyert. A legjobb rosét ezúttal a bátorkeszi Bóna Vinery készítette, amely egy 2022-es syrah rosé. A természetes boroknál a farnadi Vrábel Péter 2021-es chardonnay-je nyert. A Szegab társulás „zászlós borának” ezúttal az Amicius Pincészet 2022-es zöld veltelinije bizonyult. Végül pedig a Gyöpös Pincészet kapta meg Bátorkeszi polgármesterének különdíját.

A díjátadón több felszólaló is méltatta az immáron két évtizede zajló együttműködést a szlovákiai és magyarországi borászok között, s mindannyian szorgalmazták az együttműködés folytatását. Gyöpös István, a Szegab Polgári Társulás elnöke, Labancz Roland bátorkeszi polgármester, Polhammer László, a borlovangrend nagymester és közvetve Drapák Károly, annak krónikása, valamint Csenger Tibor Nyitra megyei alelnök és Korpás András, a verseny gesztora is szólt a jelenlevőkhöz.

Jövőre a magyarországi Tokod lesz a borverseny házigazdája, amelynek polgármestere, Bánhidi László ünnepélyesen átvette a rendezvény vándorzászlaját Labancz Rolandtól.

Óriási fejlődési lehetőség

„Nagyon meglepett minket. Évek óta próbáltunk elsők lenni, de az arany helyezésnél tovább sosem jutottunk. Tehát nekünk ez most egy óriási meglepetés és egy hatalmas elismerés, mert ilyen bort elkészíteni művészetnek számít” – mondta lapunknak Heiszki Gábor. A nyertes fehér cuvée-ről annyit árult még el, hogy olyan italt szerettek volna alkotni, amit az egyre melegebb időjárás mellett is el lehet készíteni. A fiatal izsai borásznak élő kapcsolatai vannak a magyarországi túloldallal. Gyermely mellett, Neszmélyen, Dunaszentmiklóson és Szomódon is jó viszonyt ápol az ottani termelőkkel, ill. igyekszik rendszeresen részt venni az ottani borászati eseményeken. A mostani verseny lényegét abban látja, hogy ilyenkor csúcsosodik ki a több környékbeli borász közti együttműködés

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy látja a Duna, a Garam és az Ipoly mentén egyre jobban fellendülő borászkodás helyzetét. „Óriási a fejlődési potenciál, szerintem még el sem kezdtük a munkát. Maga Szlovákia sincs még rajta a borászati térképen. Ha kinyitunk egy nemzetközi borászkönyvet, akkor nem lesz benne. Nincs egy közös út és törvénycsomag, amely alapján el lehetne indulni és azt a világban szétvinni” – fejtegette Heiszki, aki szerint ha már négy-öt borász részt tudna venni egy közös kezdeményezésben, amely során „meghatároznák, hogy ilyen bort készítenek ebből a szőlőből, és csak olyat”, akkor ezzel tovább lehetne lépni a nemzetközi porondon is.

Erősíteni a borturizmust

A verseny mindig előtérbe helyezi a házigazda települést is, amelynek ez általában remek alkalom arra, hogy bemutatkozzon azoknak a látogatóknak, esetleg borászoknak, akik még nem ismerik igazán jól. Bátorkeszire így hát nemcsak az idei jó eredmények miatt került a fókusz, ráadásul a községben az elmúlt és a következő hetek is a szőlőhegyről szólnak. Nagyjából 4000 látogatót vonzott az újratöltött Bátorkeszi Borfesztivál május első hétvégéjén, míg augusztusban kerül sor a nyitott pincék napjára.

Lapunknak Labancz Roland polgármester elmondta, a Szegab társulás által tömörített közel 100 gazda közös felelősséget vállalt a borok minőségéért. „Több forrásból is hallottuk az elmúlt években, hogy nincsenek borhibák, s Bátorkeszin a borok átlagszínvonala is elért egy magasabb szintet” – mondja Labancz. Nagy hangsúlyt fektetnek a minőségszűrésre is, így például csak azokat a borok árulhatók a májusi fesztiválon, amelyek a megelőző válogató versenyen is jól szerepeltek.

Sokan jó jelnek tartják, hogy a községben egyre több fiatal borászkodik, s ennek is köszönhető, hogy nagyon ritka az elhagyott szőlőültetvény vagy pince. A polgármester és mások is úgy látják, messze nem merült ki még a Bátorkesziben rejlő potenciál, amelyet az otthon termelt kézműves borokban rejlő hozzáadott érték vihet előre, az erre épített borturizmus pedig évtizedekig szolgálhatja a helyi közösséget. Emellett a szőlőhegy további fejlesztésén is gondolkodik az önkormányzat. „Két domináns dűlőnk van, a Galambos és a Szent László, amelyek egymástól nagyjából egy kilométerre fekszenek. Ezt a két dűlőt szeretnénk összekötni egy tanösvénnyel a benyúló erdőnyelven keresztül” – vázolja a polgármester, majd hozzáteszi, egy kilátótornyot szeretnének építeni ide, hiszen a magaslati pontokról megkapó panoráma tárul az emberek szeme elé Kürttől egészen a Duna magyarországi túloldaláig. Emellett – ahogy arra Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke is utalt az ünnepélyes díjátadón – szeretnék rákötni a szőlőhegyet az EuroVelo 6-os kerékpárútra Dunamocs vagy Muzsla irányába.