Tanuljuk meg értékelni a Dunát

SZABÓ CSILLA

Útleíró sorozatunk második részében a Csallóköz és a Szigetköz természeti csodáit igyekszünk közelebb hozni olvasóinkhoz.

A szlovákiai Csallóköz és magyarországi Szigetköz élővilága nagyon hasonló, úgy is mondhatnánk, hogy a Szigetköz a Csallóköz tükörképe, a Duna pedig a térség tükre. Mivel a két tájegység szorosan egymáshoz kapcsolódik, a tanulmányút szervezői is kihasználták ezt a köteléket. Miután Orth an der Donaunál kiszálltunk a gumicsónakokból, a szlovákiai Doborgazra látogattunk, ahol Tomáš Kušík, a BROZ (Bratislavské regionálne ochranárske združenie – Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Egyesület) Polgári Társulás elnöke fogadta a társaságot. Rövid sétát tettünk a tavaly nyáron újra megnyitott Duna-holtág partján. Érdekes látvány volt, mivel közel egy éve, közvetlenül a revitalizáció befejezése után tartott sajtótájékoztatón még a holtág kopár partján sétáltunk, mostanra a természet birtokába vette, benőtte a kitisztított holtágat. Az utazás egyik fő célja az ember, az élővilág és a víz kapcsolatának bemutatása volt, a doborgazi holtágnál újra meggyőződhettünk arról, hogy ahol a víz, valóban ott az élet.

Tükörtájak

A kirándulás következő állomása a magyarországi Lipót és Dunasziget község volt. A Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz tartozó Szigetközi Tájvédelmi Körzet közel 400 négyzetkilométer ártéri erdőt foglal magába, az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna fogja közre. Mocsaras, lápos vidékekkel, csodálatos holtágakkal, gazdag madárvilággal tökéletes kikapcsolódást nyújt. A Kisalföld északi felén elterülő Szigetköz és Csallóköz a Duna és mellékágai által üledékkel feltöltött terület, Európa legnagyobb folyami hordalékkúpja. Élőviláguk kialakulásában fontos szerepet játszott a víz, sajnos, az elmúlt évtizedek folyószabályozásai, a zsilipépítések rossz hatással voltak rá. Nagyon sok halfaj tűnt el vagy csökkent a populációjuk a térségben. A bősi vízerőmű megépítése után a talajvíz is drasztikusan csökkent, a mocsaras területek kiszáradtak, nagyon sok madárfaj vesztette el természetes élőhelyét.

Lipóton nagyon jól megfér egymás mellett az ember által kialakított kényelem, és a természet nyugalma. Az Orchidea Hoteltől pár percnyire kora hajnaltól madarakat figyelhetünk meg. A Szigetköz madárvilága nagyon gazdag: nagy számban él itt hattyú, gólya, kormorán, szürke gém, törpegém, a madárlesekről megfigyelhetünk barna rétihéját, fekete harkályt is. Az első néhány alkalommal viszont kérjük ornitológus segítségét a madarak felismeréséhez, mert nem könnyű első pillantásra felismerni a távolban felröppenő madarakat. A nádirigót ismerhetjük fel nagyon könnyen: ő azt mondja, „kerekere-kikiki”.

Tündérszigetek

a holtágakon

A Szigetközből árad egyfajta leírhatatlan nyugalom, amit egyszer mindenkinek meg kellene tapasztalnia. Dunasziget mellett hajóra szálltunk, és behajókáztuk a holtágrendszer egy részét. Itt csónakkölcsönzésre is van lehetőség, kenuval tekereghetünk a tündérágakon, a térséget pedig kerékpáron is érdemes bejárni. A vízen suhanva kormoránokat figyelhetünk meg, hattyúlandolást, és a vízbe dőlt fák törzsét is érdemes megnéznünk, hátha éppen a hód fogának nyomát (vagy akár magát a hódot) is észrevehetjük. A Fertő-Hanság Nemzeti Park egyik fontos tevékenysége a dunai halállomány megmentése. Fersch Attila, a Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársa utunkon a hallépcsők fontosságára is felhívta a figyelmet, mivel a gyorsan folyó víz nem kedvez a halaknak ívás idején, ezeken keresztül pedig lassú folyású részekre juthatnak, előteremtve a szaporodáshoz szükséges feltételeket.

Életet adó víz

A halállomány növekedésére, az élővilág megélénkülésére számítanak a szlovákiai Nagyléli-szigeten is, a BROZ természetvédői közel két hete fejezték be az újabb holtág-revitalizációt a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalattal. A Nagyléli-sziget a komáromi járásbeli Csallóközaranyos mellett található, a szigetet a BROZ hosszú távú gondozásba vette. Partnereik segítségével újra bevezették a hagyományos legeltetést, szarvasmarhát, juhokat, lovakat tenyésztenek a szabadban, ezzel is segítve a természetes körforgás fenntartását. A szigetet egyik oldalról a Duna fő medre, a másik oldalról a nagyléli Duna-ág fogja közre. A Komáromtól 15 kilométerre fekvő sziget kiváló kirándulóhely családoknak, osztályoknak. A tereplovaglást is kipróbálhatjuk, anélkül, hogy valaha ültünk volna már lovon, ha előre egyeztetünk az Arany Hucul Lovasklubbal. Aki nem mer lóra ülni, a szigetet gyalog is bejárhatja, vagy (szintén előre egyeztetve) egy még kényelmesebb lehetőséget is választhatunk: traktorutánfutón, szalmabálákon zötykölődhetünk körbe a sziget egy részén. Egy újabb karnyújtásnyira léevő szépség, nyugalom, ahova érdemes ellátogatni nyáron. Aztán ősszel is, majd télen és tavasszal is visszatérni.

Sorozatunk harmadik részében a Duna–Ipoly Nemzeti Parkot mutatjuk be, Visegrád, Szentendre térségét, lapozzák fel a Szülőföldünk rovatot jövő héten is.