Fülek. Régen, boldogult színpadépítői koromban egy koreográfus magyarázta meg igazán érthetőn számomra, mi a tánc. Ő úgy gondolta, ha ez ember beszél, de szerinte a beszéd már nem elég kifejező, akkor énekelni kezd, ha az ének is kevésnek bizonyul a dolgok kifejezéséhez, akkor pedig táncolni.
Táncból láncot
Fesztivál és nem verseny az Eszterlánc. Nem lehet ugyanis méterre, kilóra, másodpercre mérni sem a versmondást, sem a színjátszást, sem pedig a táncot. Különösen akkor nem, amikor gyerekekről van szó. A feladat az, hogy egy jó harminc éve már nálunk is működő mozgalmat, a táncházmozgalmat, tovább kell éltetni, ki kell nevelni az utánpótlást, ami nem azt jelenti, hogy a résztvevő félezer gyerek mindegyike profi táncos lesz. (Adná az ég, hogy olyan jól álljon az itteni magyarság, hogy félezer profi néptáncost el tudjon tartani.) A lényeg tulajdonképpen az, hogy nyitottá, jó mozgásúvá, öntudatossá, bátrabbá, érzékenyebbé, a népi kultúrát tisztelő és abban örömét lelni tudóvá nevelődjön sok-sok gyerek. Ha jól számoltam, tulajdonképpen minden ezredik szlovákiai magyar ember tud és szeret néptáncot táncolni, ami nem is olyan rossz arány, nem szólva arról, hogy az Eszterlánc fesztiválon mindössze tíz csoport vett részt, de országos szinten harminc körüli a gyermek néptánccsoportok száma. A csoportok létszáma húsz és negyven közötti, ha ehhez hozzászámítjuk a lelkes szülőket, a csoportok vezetőit, kísérőit, akkor egészen tekintélyes szám jön ki.
A rendezők, a Hagyomány Alap és az Ifjú Szíivek Magyar Táncegyüttes szakemberei jól működő, hangulatos programot szerveztek. Volt meseelőadás, a Rozsnyói Meseszínház Öregapám mesefájáról szakasztott gyümölcsöt, volt táncház, tűzshow, kézműves-foglalkozások a Motolla Műhely tagjainak vezetésével, volt seregszemle, amelyen minden csoport bemutathatta tudása legjavát, szombaton délután pedig, a seregszemle végén a több mint félezer népviseletbe öltözött gyerek olyan menettáncban vonult végig Füleken, hogy azt bármely európai nagyváros megirigyelhette volna. Agócs Gergő és Nagy Iván fújta a dudát, a Gereben, a Gyeplős, a Fesztiválzenekar a talpalávalót húzta, a gyerekek pedig kint a Vigadó előtti téren olyan parádés bemutatót tartottak, hogy szinte mindenkinek viszketni kezdett a talpa, kedvet kapva egy kis gömöri csárdáshoz. A fesztiválsátorban a Tükrös zenekar adott felejthetetlen koncertet. Tánctanításra Furik Rita vállalkozott, karikázókat tanulhattak tőle a lányok, Richtarcsík Miska pedig fortélyos játékokkal szórakoztatta mind a szereplőket, mind a nézőket. Aki akarta, megnézhette az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes Felföldi levelek című műsorát, egyfajta előpremieren. A műsor nagy sikert aratott, telt ház és tapsvihar volt a jutalma, és ez jó előjel.
Egy fesztivál margójára bármit mondhat a külső szemlélő. Lehet fanyalogni, lehet kajánkodni, de ezek közül egyiknek sincs helye az Eszterlánc esetében. Laza nyugalommal működő szervezés, tartalmas program, sok lelkes híve a népzenének, igazán készséges városvezetés, jó idő és kiváló hangulat jellemezte e rendezvényt elejétől végéig. Két év múlva ismét lesz fesztivál, remélhetőleg ismét Füleken. Mert kijár ez ennek a városnak, s a tapasztalatok alapján a szervezők is elégedettek voltak a helyi adottságokkal és lehetőségekkel. Kell ez a fesztivál, kell ide Nógrádba, bizonyítani, hogy van igény és van élet errefelé is.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.