Tanácskozás az ivóvízbázis védelméről

Győr. Közép-Európa legnagyobb édesvízkincse található a szigetközi és a csallóközi térségben, s ez nem kapta meg az értékének megfelelő törődést – mondta Pap János, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat környezetvédelmi tanácsnoka, a Fidesz országgyűlési képviselője a térségi ivóvízbázis-védelemről rendezett tegnapi konferencián. A tanácskozást Győr-Moson-Sopron és Pozsony megye közösen rendezte.

Pap szerint a Duna elterelésével durván beavatkoztak a tájba, s ez a felszín alatti vizekre is kihat. A változást jellemzi, hogy a Duna elterelése előtt napi 1,2 millió köbméter volt a hasznosítható vízkészlet, míg ma csak 850 ezer köbméter. „Ez jelzi, hogy a víz utánpótlása mennyiségi szempontból megváltozott” – hangoztatta.

A politikus az Európai Unió vízkeretirányelvére hivatkozott, amely szerint a naponta tíz köbméternél nagyobb kitermelésű víznyerő helyeket fel kell mérni és védeni szükséges. „Ez is mutatja, hogy a szigetközi térség milyen jelentőséggel bír, hiszen a térségi vízbázis az irányelvben rögzítettnél nagyságrendekkel nagyobb kapacitású – fogalmazott.

Igor Muha professzor, szlovákiai vízügyi szakértő előadásában arról szólt, hogy a vizsgálatok szerint kedvezően változott meg a vízutánpótlás iránya a szlovákiai oldalon. A bősi erőmű megépítését után a Duna vize a vízkinyerő kutak felé áramlik, s a felszín alatti vizek szintje is emelkedett – közölte. A magyar és a szlovák előadó egyetértett abban, hogy a közös monitorozást folytatni kell. Pap szorgalmazta, hogy közös monitoringrendszert alakítsanak ki a magyar és a szlovák oldalon egyaránt. (mti)