Tájházi műhely Nagyfödémesen

Nagyfödémes. Sikeresen zajlott le szeptember 22 – 24. között a Tájházi műhely – A szlovákiai magyarság múzeumi jellegű gyűjteményeinek regisztrálása és feldolgozása című szakmai szeminárium, amelynek a község és a helyi művelődési ház adott helyet.

A Mátyusföldi Muzeológiai Társaság kezdeményezésére megvalósult rendezvény szakmai hátterét magyarországi szakemberek és a Galántai Honismereti Múzeum munkatársai biztosították. A múzeumi gyakorlat problémaköreivel foglalkozó szemináriumra a szervezők a Dél-Szlovákia régióiban működő helyi vagy regionális jellegű helytörténeti és néprajzi gyűjtemények, tájházak gondozóit hívták meg.

Műgyűjteményeink, tájházaink helyzete

A szerdai programban – amely Bachraty Károly, Nagyfödémes alpolgármestere és Keppert József, a Galántai Honismereti Múzeum igazgatója üdvözlő szavaival indult – négy előadás kapott helyet. Az első előadás témája áttekintést adott a magyar vonatkozású dél-szlovákiai tájházak, helytörténeti és néprajzi kiállítások, gyűjtemények helyzetéről. Az utána következő előadásokban az előadók a népi építmények karbantartásáról, jellemző károsodásairól, kezelésük módjairól (Borbás Péter, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre), a tájházak hiteles berendezéséről (Kücsán József, Soproni Múzeum) és a tájházak bemutatásának lehetőségeiről (Szablyár Péter, Magyarországi Tájházak Szövetsége) szóltak. Az előadásokat követően a résztvevők meglátogatták a helyi tájházat és a szomszédos Jóka község határában, a Galántai Honismereti Múzeum kiállítóhelyeként működő vízimalmot. A vacsora után a vendéglátó községben kellemes sétát tettek, mely során megismerkedtek az 1828-ban épült nagyfödémesi cukorgyár épületének maradványaival, a szakrális kisemlékekkel, az út menti szobrokkal. Megtekintették a kálváriát, amelynek teljes felújítása most van folyamatban, és ez év októberében fejeződik be. A helyi római katolikus templomot Turányi Miklós plébános mutatta be.

Változó jogszabályok

Csütörtökön két elméleti előadással indult a program, amelyek a műemlékek, a múzeumok és a múzeumi jellegű intézmények regisztrációjára vonatkozó jogszabályokkal ismertették meg a részvevőket. A pozsonyi Szlovák Köztársaság Műemléki Hivatala és a Szlovák Nemzeti Múzeum munkatársai, Ľuboslav Škoviera és Ľubica Gorelčíková részletesen bemutatták a jogrendben történt legújabb változásokat, az e téren elért eddigi eredményeket. Ezután a múzeumi szakmunka gyakorlati részének bemutatása következett, amelyet Eva Boťanská és Danter Izabella, a Galántai Honismereti Múzeum muzeológusai által közreadott tudnivalók töltöttek ki. Részletesen foglalkoztak a műgyűjtemények nyilvántartására, feldolgozására, kiállítására vonatkozó feladatokkal, azok buktatóival. Délután Viera Szárazová, a múzeum konzervátora vezetésével és Juráš György segédkonzervátor közreműködésével a műtárgyak tisztítását, konzerválását, raktározását bemutató gyakorlati program következett, majd a Galántai Honismereti Múzeum Galántán található állandó és időszaki kiállításait tekintették meg a résztvevők. Láthatták Az agyag varázsa – válogatás a Galántai Honismereti Múzeum gyűjteményéből című tárlatot a múzeum főépületében, a történeti és képzőművészeti kiállításokat a reneszánsz kastélyban. Keppert József múzeumigazgató videoprogrammal kiegészített előadásában bemutatta az intézmény tevékenységét, amely idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. A vacsora után családias hangulatú közös beszélgetés keretében ki-ki az általa gondozott tájház, kiállítás, műgyűjtemény bemutatására szolgáló illusztrációs anyagokról, a szaktevékenységgel járó napi gondokról számolt be. Pénteken délelőtt a taksonyi tájházat és a tallósi vízimalmot kereste fel a csoport.

Résztvevők Szenctől Szepsiig

A múzeumi gyakorlattal foglalkozó szeminárium felkeltette a szlovákiai magyar tájakon fellelhető műgyűjtemények gondozóinak érdeklődését, hiszen Szenctől egészen Szepsiig volt résztvevője a rendezvénynek. A csoportot több szempontból értekelhetjük. Egyrészt nagy érdeklődéssel jöttek el azok, akik eddig is már több éve önkormányzati vagy magánkézben levő tájházat működtetnek. Ilyenek: Nagy Szerénke, a csicsói tájház, Domonkos Mónika, a tornaújfalui tájház, Remák Béla, a Szepsi Városi Múzeum, Duba Gizella, a garamszentgyörgyi Duba Tájház, Csányi Mária, a tardoskeddi néprajzi gyűjtemény, Halló József, az ipolyszalkai néprajzi gyűjtemény, Ľudmila Horváthová, az ábrahámi falumúzeum, Szlovák Andrea, a jókai hagyományos mezőgazdasági eszközök gyűjteményének gondozója. A másik csoportba azokat az érdeklődőket sorolhatjuk, akik néprajzi gyűjteménnyel rendelkeznek, de azt a nagyközönség előtt eddig csak időszakos kiállítás formájában mutatták be. A harmadik csoportot pedig azok képezték, akik a közeljövőben néprajzi, helytörténeti gyűjteményt, kiállítást szeretnének létrehozni. Ennek értelmében megállapíthatjuk, a leghasznosabbaknak a múzeumi gyakorlatot bemutató programok bizonyultak.

Együttműködő közeg

A nagyfödémesi szeminárium szervezőit és résztvevőit megtisztelték jelenlétükkel a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok néprajzkutató muzeológusai, élükön Perger Gyula megyei múzeumigazgatóval, Zsigmond Tibor, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum igazgatója, Margita Knappová, a Galántai Népművelési Központ igazgatója, Štefan Polák, a Galántai Könyvtár igazgatója, a Nagyszombat megye önkormányzata kulturális osztályának munkatársai, élükön Viliam Kubányi osztályvezetővel. A tájházi műhely a kulturális minisztérium, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány támogatásával valósult meg. A meglátogatott települések és a vágsellyei levéltár ingyenesen rendelkezésre bocsátott kiadványaikkal járultak hozzá ahhoz, hogy a résztvevők minél többet tudjanak meg a mátyusföldi régióról.