Szlovákia és Magyarország is figyeli a vízlépcso környezeti hatásait

A vízlépcsovel kapcsolatban a közvéleményt leginkább a természeti környezetre gyakorolt hatás aggasztja. Bár az eredeti szerzodésben szereplo elképzelés az idok során jócskán módosult, a nagy kiterjedésu létesítmény által okozott változások figyelemmel követésére mindkét oldalon kiterjedt rendszereket létesítettek. Ezek tapasztalatait évente közös hivatalos jelentésben teszik közzé, amelyek a lakosság és a szakmai közvélemény tájékoztatásán kívül a kölcsönös kártérítési igények kiszámolására is szolgálnak majd.

Az utolsó ilyen közös beszámoló a 2002-es év tapasztalatait értékeli. Ez megállapította, hogy a Dunakiliti térségében létesített fenékgát, amelynek köszönhetoen a folyóvíz közvetlenül bejut a jobboldali mellékágakba, jelentosen javította a Szigetköz vízellátását. Továbbra is rossz a helyzet viszont az Öreg-Duna közelében, ezt azonban csak a fomeder vízszintjének emelésével lehetne megoldani. Az Öreg-Dunába, az árvizeket leszámítva átlagosan másodpercenként 419 köbméter vizet engedtek, ami megfelelt az 1995-ös nemzetközi szerzodés által eloírt mennyiségnek. A napi mennyiséget a Duna Dévénynél mért vízhozama alapján állapították meg.

Az erdészek a két oldalon eltéroen értékelték a helyzetet. A csallóközi oldalon elégedettek voltak a füzesek, valamint a nyárfaültetvények növekedési hozamával, míg a magyar oldalon Dunasziget és Kisbodak környékén a talaj mésztartalmának növekedése, az áradások elmaradása a fuzfák állapotának jelentos romlását okozta. Ezen a téren a helyzetet némiképp javította, hogy 2002-ben, mintegy tízéves szünet után két árvíz is hozzájárult a víz- és a tápanyagellátás javításához. A nemesnyárak állapota a szigetközi oldalon is folyamatosan javul.

A közös jelentés egyáltalán nem foglalkozik a növény és állatvilág helyzetével. Tavaly viszont a szlovák kormánybiztosi hivatal ezzel kapcsolatban megjelentetett egy érdekes kiadványt. Ez a Doborgaz–Szap közti ágrendszer optimalizálásával foglalkozik és 37 szerzo foglalja össze benne a különféle természettudományok terén szerzett tapasztalatokat. Különösen figyelemreméltó a mellékágak javasolt átkötéseit tartalmazó térkép. Eszerint a jelenlegi fomeder helyett a fo sodorvonal és ebbol következoen a kishajók útvonala is mellékágakban kanyarogna egyik oldalról a másikra. Ilyen összekötést javasolnak az egykori vajkai és sülyi kapuknál, a bodaki kapu térségében több helyen is, Bakával szemben, illetve a Dékány környékén. Ez a rendszer újra bekapcsolná a Duna vízrendszerébe a Bos alatti Isztrágót is, amely vízellátását a vízlépcso muködtetoi az ígéreteik ellenére már több mint tíz éve elhanyagolják. Az anyag hónapokig a www.gabcikovo.gov.sk hivatalos szlovák vízlépcsos honlapról is letöltheto volt, ez azonban egy ideje nem muködik. Sajnos, a reprezentatív kiadvány nyilvános forgalomba nem került, így jelenleg csak a kormánybiztosi hivatalnál szerezheto be. Weblap híján ugyanide érdemes fordulnunk, ha a megfigyelorendszer részletes eredményei érdekelnek bennünket.