Szent Jobb a falu közepén

A 18 magyarországi, erdélyi és felvidéki települést tömörítő szövetség tagközségeinek küldöttei jelenlétében Csáky Pál miniszterelnök-helyettes leplezte le a Szent István-i „Szent Jobb” alapján mintázott, hatalmas tenyérlenyomatot ábrázoló művet. Bergendi Ferenc polgármester az elmondta, a község köpontjában lévő parkban eredetileg 1938-ban, a trianoni döntéssel elszakított területek visszacsatolásának ünnepére állítottak emlékművet, amely betontalapzaton egy bádogból mintázott kezet, a Szent Jobbot ábrázolta. 1945-ben egy értelmetlen lövöldözés folytán az eredeti emlékmű megsemmisült, és azóta a szobortalapzat árván szomorkodott a falu közepén. „Az előző évtizedekben gondolni sem lehetett arra, hogy egy ilyen emlékművet felújítsanak, csak a rendszerváltás után nyílt rá lehetőség, de még azután is 15 évet kellett várni, hogy a terv a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumához benyújtott pályázat révén valósággá váljon. E nyitott tenyérnek mondanivalója van, és remélhetőleg olyan hatása is lesz, hogy egyre többen íratják majd a gyereküket a szemben lévő magyar iskolába” – mondta a polgármester.

Csáky Pál miniszterelnök-helyettes az ünnep kapcsán arról beszélt, hogy egy ilyen emlékművel nemcsak emlékezünk, hanem a jövőbe is tekintünk, és jövőt kérünk magunknak. Ivány András, Szentkirályszabadja polgármestere, a Szent Király Szövetség alapító elnöke nagyra értékelte, hogy a szövetségnek a 18 tagközség közül éppen a felvidéki Vágkirályfán emeltek elsőként emlékművet, és óhaját fejezte ki, hogy a többi településen is létesüljön hasonló emlékhely. Ivány a szövetség nevében egy Szent István-szobor kicsinyített másolatával ajándékozta meg egykori vágkirályfai kollégáját, Tóth Pált, aki a szövetség 1996-os megalakulása idején, akkori polgármesterként, nagyon sokat tett a felvidéki tagközségek csatlakozása érdekében. A nyitott kézlenyomatot ábrázoló, rézlemezből és rozsdamentes acélból készült szobor alkotója, a fiatal vágsellyei szobrászművész, Csillag András elmondta: Az eredeti szobor egy bádogos által készített, mintegy húsz centiméteres kéz volt, és teljesen egyértelmű a mondanivalója. Ez a kéz azt szimbolizálja, hogy Szent István rajta hagyta keze nyomát a Kárpát-medencén, uralkodása alatt elfogadottá vált a kereszténység a magyarság és az itt élő többi nép számára.”

A szoboravatás egy háromnapos rendezvény kicsúcsosodása volt, s miután Herdics György kanonok felszentelte az emlékművet, a szlovák kormány, a magyar nagykövetség, a magyarországi tagközségek és a környékbeli települések, valamint társadalmi szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat.