Százhetven éve született gróf Andrássy Dénes

Az Andrássy család ősét már 1000-ben megtaláljuk András vagy Andorás levente személyében, akinek nevéből Gyöngyösi István költő szerint az Andrássyak családnevüket vették, s akinek leszármazottai a csíkszentkirályi, később pedig a kettészakadt ág révén a betléri majd a fiatalabb hosszúréti vagy monoki ágat alapították meg. 1800 éven keresztül az Andrássyak famíliájában több neves személy követte egymást, akik fokozatosan a legismertebb és a legvagyonosabb főrangú nemesek közé küzdötték fel magukat. Számos családtag volt közöttük gömöri főispán, kuruc generális, de ott van például Andrássy Pál, akinek testvére, István, Jókai regényében is szerepel, mint Korponayné Géczy Julianna, a lőcsei fehér asszony kedvese. Az Andrássyak közt voltak országgyűlési követek, harcos minorita szerzetes, mint Andrássy II. Miklós, Andrássy Manó pedig a vasgróf volt. A hosszúréti ágban is jeleskedtek az Andrássyak, mert Andrássy Antal püspök lett, Gömör-Kishont és Sáros vármegye főispánja volt Andrássy IV. György, akinek az elsőszülött fia lett Dénes.

Regénybe illő élettörténet

Gróf Andrássy Dénes a várhosszúréti kastélyban született 1835. november 18-án. Bár apja merev arisztokrata volt, fia mindig részt vett az uradalmi tisztek gyerekeinek a játékaiban. Atyja diplomáciai pályára szánta. A művészetek és az irodalom iránt érdeklődő ifjúnak azonban nem tetszett a politika világa. Semmi kedve nem volt külföldön tartózkodni. Vágya az volt, hogy itthon érvényesítse tehetségét. Különösen a gazdasági pálya iránt érzett vonzalmat. ĺgy aztán, atyja hiába küldte őt a bécsi Magyar Királyi Udvari Kancelláriájába fogalmazónak. Megismerkedett viszont egy kedves leánykával, aki megértette az elkeseredett ifjút. Nőül vette, és ezzel a lépésével – a korabeli források szerint – a legboldogabb, legideálisabb tűzhelynek vetette meg alapját. Csakhogy a fiúi engedetlenséget atyai szigor követte. Andrássy György a rangon aluli házasság miatt atyai szeretetét megvonta tőle, s vagyonából kitagadta. Helyette a fiatalabb fiúban, V. Györgyben reménykedett még. Azt remélte, ő fogja majd javait örökölni, a család jó hírnevét tovább örökíteni. De a gyermekkorától betegeskedő Andrássy V. György atyja halála előtt fél évvel, 35 évesen meghalt.

Ezek után már nem lehetett akadálya annak, hogy a hatalmas vagyont mégis Dénes örökölje. Bár nősülése után visszavonult a közélettől, jótékonykodásuk révén mégis nagy megbecsülésben részesültek. Bár itthon nem igen ismerték a grófnét, annál inkább megismerték jótéteményeit és páratlan jóságát. Még felsorolni is nehéz, hogy Dénes gróf és neje, az osztrák Hablawetz Franciska mennyit áldozott kultúrára, vallásra, közoktatásra, számos alapítványt hoztak létre művészeti és irodalmi célokra. Például az MTA-nak 1907-ben 20 ezer koronát adományoztak, 1908-ban monoki birtokukat az Országos Gyermekvédő Ligának ajándékozták. Más birtokaikat, mivel többnyire külföldön tartózkodtak, gazdatisztjeik gondozták vagy részben bérbe adták. Házassága alatt Dénes gróf egyszer volt itthon, Krasznahorkaváralján, s magával hozta nejét is, hogy megmutassa neki gyermek- és ifjúkora emlékeit. Majd felesége, Franciska halálát követően, 1903-ban tért ismét viszsza szülőföldjére, hogy a szeretett hitvese számára mauzóleumot építtessen. Hazahozatta Münchenből több mint száz művészeti alkotásból álló gazdag és értékes képtárát, és Krasznahorkaváralján a felesége emlékére alapított Franciska-ereklyemúzeumban helyezte el.

Persze, Dénessel e nagy múltú család históriája nem ér véget. Bár utóda nem volt, a családban voltak más híres személyiségek is. Elég, ha csak megemlítjük gróf Andrássy II. Gyulát, az Osztrák-Magyar Monarchia első magyar miniszterelnökét, vagy ott van a vörös grófnő néven ismert Andrássy Katinka, gróf Károlyi Mihály felesége.

A hálátlan rozsnyói örökösök

170 évvel Andrássy Dénes születése után Rozsnyón még mindig nem született határozat arról, hogy a városban legalább egy utcát nevezzenek el e nemes család egyikéről. Pedig a jelenlegi Šafárik utca valaha Andrássy Dénes nevét viselte. A polgárok a képviselőkre várnak, azok meg egy polgári indítványra. Jelenleg a Gömöri Ifjúsági Társaság ápolja Andrássy Franciska grófné emlékét. Szerencsére két kiadvány is napvilágot látott az utóbbi hónapokban az Andrássyakról. Az egyik a Méry Ratio gondozásában megjelent hasonmás kiadás A csíkszentkirályi és krasznahorkai Gróf Andrássy-nemzetség története címmel. A másik kiadvány egészen friss, október végén került ki a budapesti Rubicon Nyomdából Basics Beatrix szerkesztésében a Betlér és Krasznahorka, egy arisztokrata család története és hagyatéka címmel. S ha minden igaz, és főleg a pénz is kitart, karácsony környékén a Szlovák Televízió bemutatja az Andrássy Dénes és Franciska életéről szóló történelmi filmjét. Ennyi ösztönzés után remélhetőleg Rozsnyón is születik majd valamilyen kezdeményezés az Andrássyak emlékére.