Stagnálnak az ingatlanárak mindkét Komáromban

„Az elmúlt egy évben stagnáltak az árak. A jelentős emelkedés még 2018-ban volt. Jelenleg lakásoknál az 1000 euró/négyzetméter, plusz-mínusz 100 euró a kiinduló komáromi ár” – vázolta lapunknak Harangozó Ferenc komáromi ingatlanügynök az általános helyzetet. Meglátása szerint árban kettészakadt a járás: míg a csallóközi oldal drágább, addig a Vág és Garam közi rész érezhetően olcsóbb. Komoly gondnak látja, hogy Komáromban gyakorlatilag alig van építkezési telek, többek közt az erőd Nádor-vonala szűk keretek közé szorítja a várost – holott nagyobb lenne a kereslet, mint amit a piac kínál. Ugyanígy nagy igény volna új lakónegyed építésére is, korszerű épületekkel.

Az Új Szónak a dél-komáromi helyzetről Dózsa Anett ingatlanügynök számolt be, aki szerint az árak 2019-ben elérték a „csillagászati összeget”, főként a társasházi lakások terén. Jelenleg azonban már csökkenő tendenciát lehet megfigyelni, azonban nem olyan mértékben mint ahogy a tavalyi emelkedés történt. Rendkívül népszerűek a magyar államtól igényelhető támogatások – pl. azoknál a családoknál, ahol már megvannak a gyermekek, ingatlanvásárláskor szinte mindenki igénybe veszi a Családi Otthonteremtési Kedvezményt (CSOK).

Ami az árakat illeti, egy 60 négyzetméteres régebbi építésű lakás esetén nincs nagy eltérés a szlovák és a magyar oldal között, 55 és 65 ezer euróba kerülnek. Az ugyanekkora új lakások esetében azonban már van érzékelhető különbség: míg a szlovák részen ez a 60 és a 71-2 ezer közti sávban található, úgy Magyarországon 80-100 ezer eurós tételre kell számítani.

Az új Duna-híd szerepe

A szlovák oldalon egyelőre nem érződik az új híd ingatlanárakra gyakorolt hatása. Átadását a május legvégére tervezik, Harangozó Ferenc szerint utána lehetséges, hogy kissé megemeli az árakat. Dózsa Anett sem tud beszámolni számottevő hatásról az árak terén, ugyanakkor a javuló közlekedési összeköttetés hatására úgy látja, több szlovák állampolgár vesz ingatlant Dél-Komáromban. Míg itt életvitelszerűen beköltözésről is beszélhetünk, addig a szlovák részen kicsit más a helyzet. Ott vannak albérlő magyar állampolgárok, de be lehet számolni egy másik csoportól is. Harangozó Ferenc szerint: „Vannak vásárlók, de nem Magyar-Komáromból, hanem mondjuk aki Pesten dolgozik, és van befektethető pénze. Nem laknak aztán itt, hanem kiadják albérletként.”

A koreai hatás

A 2019-es áremelkedésben Dél-Komáromban nagy szerepet játszott az elektromos járművek akkumulátorait gyártó üzem építése, amely egy koreai cég 239 milliárd forint értékű beruházása. Dózsa Anett beszámolója szerint az építőmunkások elszállásolása nem volt könnyű feladat, egyszerűen nem volt számukra elég hely a városban. Elsősorban bérleményeket keresnek, viszont befektetés céljából vásárolnak is. A megnövekedett lakhatási igény miatt a szlovák oldalon is megjelentek az koreai albérlők, akiknek hatására sokan magasabb árakon adták ki a lakásaikat. Harangozó Ferenc beszámolója szerint gyakran berendezett lakásokat részesítenek előnyben. Ezen felül ukrán és szerb állampolgárok is egyre többször vesznek ki lakásokat a szlovákiai részen.

Mindebből az is jól látszik, hogy fontos szempont a két Komárom között tapasztalható eltérés. A magyar oldalon szinte folyamatosan épül az ipari park, s ez jelentős hatással van az ingatlanpiacra is. A túlparton azonban szinte semmilyen ipari fejlesztés nincs, ezért Harangozó Ferenc olvasatában egyszerűen túl magasak a szlovák oldal árai egyes esetekben. Például a telkek négyzetmétere 70 euróba kerül, de van, ahol eléri a 90-et is, ami Harangozó szerint „nem reális” Komárom frekventáltságát tekintve.