Stagnál vagy emelkedik a beíratott elsősök száma a nyelvhatár városaiban

Az elmúlt tíz évben általában jóval kevesebb gyereket íratnak magyar iskolába a magyar nemzetiségű szülők, mint amennyi a magyarok létszáma ezekben a városokban. Galántán 43 gyereket írattak be idén, tudtuk meg Oláh Hajnalkától, a Kodály Zoltán Alapiskola igazgatójától.

A szülő dönt

„Az elsősök száma valamivel több lesz, mint tavaly volt, de szeptemberig változhat. Nyolcan kértek halasztást, pontos számot csak a tanév megkezdése előtt fogunk tudni. Az utóbbi években átlag 40 elsőssel kezdjük a tanévet. Hozzá kell tenni, hogy csupán a tanulóknak körülbelül a fele galántai, a többiek a környező falvakból járnak ide, elsősorban Taksonyról és Kajalról, ahol már nincs magyar iskola, de olyan helyekről is jönnek, ahol van”

– fogalmazott Oláh Hajnalka.

Az igazgatónő hozzátette, Galántán évek óta már nem a magyar óvodát választják a szülők. Elmondható tehát, hogy a város magyar lakosságának számarányát nem tükrözi a magyar iskolába beíratott gyerekek aránya. Az igazgatónő azt is elmondta, igyekeznek vonzóvá tenni az iskolát, különböző rendezvényeket szervezni.

„Az iskola jól felszerelt, a pedagógusok teszik a dolgukat, de a szülő dönt, azt pedig nem kérdőjelezhetjük meg” – zárta szavait Oláh Hajnalka.

Ellenfél az asszimiláció

A diószegi Petőfi Sándor Alapiskola és Óvoda igazgatója, Halás Mária lapunknak elmondta, idén 7 elsős jelentkezett az iskolába.

„Ugyanennyi a kilencedikes, tehát előreláthatóan az iskola összlétszáma 68 marad a következő tanévben. Vannak kismácsédi és nemeskosúti tanulóink is, de a többségük diószegi”

– tette hozzá.

Az iskolában német nyelvet oktatnak, ezért évente kétszer viszik a tanulókat Ausztriába tanulmányútra, hogy ezzel is segítsék a tananyag elmélyítését, a nyelv gyakorlását, valamint Magyarországra is ellátogatnak, ha tehetik. Igyekeznek minél több programba, versenybe bekapcsolódni.

„Úgy vélem, a vegyes házasságok miatt egyre nagyobb az asszimiláció, ami az 1970-es években kezdődött. Akik akkoriban végeztek, azoknak legalább a fele már szlovák iskolába íratta a gyerekét. Alkalmazottaink igyekeznek vonzóvá tenni a szülők számára az iskolát, nagy hangsúlyt helyezünk a hagyományőrzésre, új épületbe költöztünk, mégsem élnek azzal a lehetőséggel a szülők, hogy magyar iskolába írassák a gyermeküket. Júliusban nyugdíjba vonulok, reméljük, hogy az új igazgatónak sikerül növelnie a tanulók létszámát” – fejtette ki Halás Mária.

Közösségmegtartó iskola

Szencen igazi sikertörténetről számolt be Matus Mónika, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola igazgatója. „Az elmúlt kilenc évben 160-ról közel 250-re emelkedett a tanulók létszáma. Amikor igazgató lettem, kollégáimmal közösen a 250-es számot tűztük ki célul, igaz, magunk sem hittük, hogy ezt el lehet érni, irreálisnak gondoltuk. Mind tavaly, mind idén 35 elsőst írattak hozzánk, ami kiemelkedően magas szám, hiszen az elmúlt években 25-27 elsősünk volt. Úgy fest, hogy ketten fognak halasztást kérni. Meglepő módon olyanok is a magyar iskolába íratták gyermeküket, akik korábban a szlovákba akarták, vagy máshonnan települtek be Szencre. Vannak olyan családok is köztük, ahol például az anyuka magyar, de a Gömörből származik, az apuka tátrai szlovák, mégis hozzánk íratták be gyermeküket, de van például egy cseklészi magyar kislány is. Ez nagy öröm számunkra” – mondta az igazgató. Úgy véli, ez főleg annak köszönhető, hogy az iskolának jó híre van a városban. Igyekeznek minél több programba bekapcsolódni, minél több helyen megjelenni.

„Mivel Szencen nincs olyan intézmény, amely vállalta volna a magyar közösség megtartását, összefogását, ezért ez a feladat az iskolára hárul. Helyet adtunk például a Möggyes Néptáncegyüttesnek, néhány évvel ezelőtt megalakult a Gombocska Gyermekkórus, amelyek nagyon szép sikereket értek el. Az iskolában kapott helyet a Ringató foglalkozás, majd a Cseperedő program, amelyek az óvodás és kisebb gyerekeket szólítják meg foglalkozásaikkal. Az a szülő, aki eljár az iskolába már a kisbabájával, nagy valószínűséggel a magyar óvodába viszi a gyerekét, könnyebben tér vissza hozzánk. El kell mondanom, hogy nagyon jó a magyar óvoda Szencen, ahol rendkívül jó szülői közösség alakult ki a három év alatt, így azok a szülők, akik nem biztosak abban, hogy a magyar iskolát fogják választani, később szintén nagyobb valószínűséggel döntenek a magyar iskola mellett, hiszen az óvodában kialakult közösséget nem szívesen hagyják ott. Számunkra ez hatalmas előny” – magyarázta Matus Mónika.

Kiemelte a pedagógusok munkáját, akik rengeteg pluszfeladatot végeznek el ahhoz, hogy jól működjön az iskola, illetve a szabadidős vagy szakköri tevékenységek. Emellett jó kapcsolatokat ápolnak a szlovák kollégákkal, bekapcsolódnak versenyekbe,programokba,ésnemcsak a magyar nyelvűekbe, hiszen a szenci iskolában nem okoz gondot a szlovák nyelv elsajátítása.

„A városnak nagyjából a 10 százaléka magyar nemzetiségű. A szlovák nyelv ismerete nélkül a gyerekek még boltba sem tudnának elmenni, nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne tanuljunk meg jól szlovákul, ugyanakkor szinte csak mi tudjuk a magyar közösséget megtartani. Szencen nincs egy közösségi hely, mondjuk egy magyar ház, ahol a fiatalok, a kisgyermekes szülők találkozhatnának, erre csak az óvoda, illetve az iskola nyújt lehetőséget”

– hangsúlyozta Matus Mónika. 

Számos programot szerveznek, amelyeken a szülők is részt vehetnek – például a juniális vagy a karácsonyi vásár –, illetve a szülők is nagyon sokat segítenek az iskolának.

„Néhány évvel ezelőtt két nagy osztályból kialakítottunk egy 120 férőhelyes színháztermet, amit mostanra kinőttünk, és a két osztályterem is hiányzik most, hogy növekedett a tanulók létszáma. Amikor nagyon kevés volt a gyerek az iskolában, szerencsére sikerült összefogni, és mindenki tudatosította, hogy vagy csináljuk közösen, keményen dolgozunk és példát mutatunk, vagy lemorzsolódunk. Szerencsére az előbbi utat választottuk. A kollégák is látták, hogy muszáj dolgozni, mindenki a saját területén igyekezett bekapcsolódni, senki sem akart kimaradni a dolgokból, inspirálták egymást, és végül, mint a legó, összeépült egy jó közösség. És ez nagyon jó érzés” – fogalmazott az igazgatónő.