Sportcsarnok helyett bérlakások

Baranyay Alajos polgármester: igyekszünk a faluban tartani a fiatalokat A falu központjában álló hatalmas félkész épületet 1988-ban tervezték sportcsarnoknak, ám a rendszerváltás után elfogyott a pénz, és az épület azóta a szocialista megalománia torzójaként állt a falu közepén. A tervezők alaposan túllőttek a célon, az 1600 lelket számláló településnek szerényebb sportcsarnok vagy tornaterem is megfelelne. Nem is akadt pénz a kivitelezésre. Az előző polgármester 1992-ben a képviselő-testület beleegyezése nélkül kétmillió koronáért eladta az épületet, amelybe addig mintegy 3,6 millió koronát fektettek, ám az a vállalkozó sem tudott mit kezdeni vele, aki megvette. A jelenlegi önkormányzatnak hosszas pereskedés után végül 1998-ban sikerült visszaszereznie az épületet. Azóta megpróbálták különbözőképpen kihasználni. A tervek közt szerepelt egy kisebb sportcsarnok és szolgáltatóüzemeket kialakítása, de erre nem sikerült pénzt szerezni. Vállalkozóknak is felajánlották, de nekik sem kellett.

Lakbérekből térítenék a hitelt

A bérlakások építésének ötlete korábban felvetődött, de csak tavaly nyílt lehetőség arra, hogy pénzt is szerezzenek. A hatalmas csarnok helyén a közfalak elbontásával és a tetőszerkezet felhasználásával 16 hónap alatt kétszintes épületet alakítanak ki 8 háromszobás, 12 kétszobás és 4 egyszobás lakással. Az egyik földszinti lakásban rokkantkocsival is lehet közlekedni. Hogy kik lakhatnak majd a lakásokban, azt a választások után dönti el az új önkormányzat, de a polgármester hangsúlyozta, hogy ezek nem szociális és nem szükséglakások, hanem bérlakások lesznek. Hiszen a falu ebből törleszti majd az építkezésre felvett hitelt. Elsősorban fiatal házasokra, valamint idős emberekre gondolnak – ha már munkalehetőségekben nem válogathatnak a fiatalok, legalább a lakásgondjaik miatt ne kényszerüljenek elköltözni a faluból. A törvény értelmében a községi bérlakások egytizedével a község mint úgynevezett stabilizációs lakásokkal rendelkezhet, vagyis tanítónak, orvosnak, rendőrnek stb. ajánlhatja fel szolgálati lakásul.

Posta helyett gyógyszerkiadó

Egy másik épületben már elkészültek a bérlakások, melyeket a napokban adnak át. Ezeket az egykori egészségügyi központ tetőterének beépítésével alakították ki. Az egészségügyi központ 1997-ben máig tisztázatlan körülmények között leégett. Az akkor még az egészségügyi tárca tulajdonában lévő épület privatizálása három évig tartott, végül a község egyrészt saját erőből, másrészt állami támogatással újjáépítette, túlnyomórészt munkanélküliek végeztek itt közhasznú munkát. Nemcsak az egykori körzeti, a gyermek- és a fogorvosi rendelőt újították fel, hanem a tetőtér beépítésével három bérlakást is kialakítottak. Sőt az épületet ki is bővítették. Korábban, amikor hozzákezdtek az átépítéshez még úgy tervezték, hogy az új épületrészben lesz a postahivatal, amely addig a kultúrházban volt. Ám a postának közben más helyet találtak – a csődbe jutott földműves szövetkezet egykori irodaépületében –, így az orvosi rendelők melletti helyiségben gyógyszerkiadót vagy újabb orvosi rendelőt lehetne létesíteni. Az egészségügyi központot bevezették a gázt, így a szénraktár is feleslegessé vált, és úgy tervezték, hogy ott az ifjúsági klub rendezkedhetne be. Közben a klub a postahivatal régi helyére költözött, a megüresedett raktárt pedig a Csemadok helyi szervezetének ajánlották fel.

A helycseréket az tette lehetővé, hogy az önkormányzat árverésen megvette a csődbe ment földműves szövetkezet irodaépületét, felújította, utána a községi hivatal, a postahivatal és a községi könyvtár is oda költözött. Több helyiséget vállalkozóknak adtak bérbe. Van itt varroda, cipő- és ruhabolt, zöldség- és gyümölcsüzlet. Mivel a községi hivatal elköltözött, a kultúrház emeletén lévő négy helyiség felszabadult. A polgármester úgy gondolja, ezeket a körzeti rendőrőrsnek ajánlhatnák fel, amely ma a szomszédos Farkasdon állomásozik, de Zsigárdon jobb körülményeket teremtenének neki.

Bontott anyagból is építkeznek

A sportcsarnoknak tervezett épületben a közfalakat már elbontották, 16 hónap alatt kétszintes épületet alakítanak ki 8 háromszobás, 12 kétszobás és 4 egyszobás lakássalA szerző felvételei A kultúrház szomszédságában új tűzoltószertár épül – régi anyagból. Az önkormányzat nemcsak az irodaépületeket vette meg, hanem más épületeket is, és az azokból elbontott építőanyagból építkezik. A szertár mögött nagy gyakorlóteret is kialakítanak a falu négy önkéntes tűzoltócsapatának. Az alapiskola mellett új tornatermet építenek, amelyhez a sportcsarnokból elbontott anyagot, és a szövetkezet raktárépületének tetőszerkezetét használják fel. Ez utóbbi épület további bontott anyagából készül a futballpálya tribünje és az öltözők. A tornaterem építéséhez a földbe kell süllyeszteni a magasfeszültségű vezetéket. Ez mintegy egymillió koronás költséget jelent, amelyet az önkormányzat a villamos művekkel közösen fedez. Mind a tornateremre, mind a kábel lefektetésére elkészültek a tervek, már az építési engedélyt intézik. Az új épület olyan közel lesz az iskolához, hogy a gyerekek fedett folyosón juthatnak a tornaterembe. A diákok biztosan örülnek majd, hiszen eddig télen legfeljebb az iskola folyosóján tornázhattak. Köpösdön kívül Zsigárd a Vágsellyei járás egyetlen települése, ahol nincs tornaterem. Ha minden jól megy, idén elkezdődik az építése. Ráadásul az öltözők és a szociális helyiségek felett egy nagyobb termet alakítanak ki, amelyben szülői értekezleteket, banketteket, civil szervezetek gyűléseit tarthatják.

Nyolc méterre a templomtól

Van még egy terv, ennek megvalósításához nem a pénz, hanem az akarat hiányzik. Egy peredi magánvállalkozó saját költségén üzletközpontot szeretne építeni Zsigárdon. A képviselő-testület már jóvá is hagyta a tervet, sőt a telekeladást is, és az üzlet már a tavalyi szeptemberi búcsúra felépülhetett volna, de a helybeliek ellenkezése miatt áll az ügy. A probléma abból adódott, hogy az építési terület a római katolikus templom szomszédságában van, és a telekhatár mindössze nyolc méterre lenne a templom falától. A hívők attól tartanak, hogy az áruszállító teherautók kárt tehetnének a templomban. Azt is kifogásolták, hogy az üzletközpont útjában lenne a megszokott körmeneteknek, és a templom melletti téren lévő artézi kutat elzárnák. A polgármester úgy véli, ezek a kifogások nem helytállók, szerinte az építkezéshez szükséges önkormányzati véleményezésbe olyan kitételeket is tehetnek, hogy az épület jellege ne rontsa a faluképet, s hogy az áruszállító teherautók ne a templom felőli oldalon járjanak. Az artézi kutat pedig nem kell félteniük a lakosoknak, mert a tervek szerint az üzletközpont udvarában mindenki számára hozzáférhető lesz. A lakosok azt szeretnék, ha másutt épülne fel az üzlet, a vállalkozó azonban ragaszkodik a szóban forgó területhez. Baranyay Alajos szerint kár lenne kihagyni ilyen lehetőséget, hiszen Zsigárdon ez lenne az első alkalom, hogy egy vállalkozó a saját pénzéből épít valamit, ami a lakosoknak is hasznára válna: bővülne az árukínálat, és a már meglévő üzletek konkurenciája csak a lakosok javára szabályozná az árakat.