Sokszínű volt a Vámbéry-konferencia

Barbara Kellner-Heinekelének, a PIAC Kelet-kutató Társulás főtitkárának ítélték oda a Vámbéry-díjat.

Dunaszerdahely

A múlt hét végén rendezték meg a 14. Nemzetközi Vámbéry Konferenciát a járási székhelyen. A konferencián bejelentették, ki kapja meg a Vámbéry-díjat.

Csütörtök este könyvbemutatóval kezdődött az idei konferencia. A Megcsalt reményünk című kötet a tavalyi konferencia előadásait tartalmazza. Pénteken a hivatalos megnyitó után szakmai előadásokkal folytatódott a program. „A Vámbéry Tudományos Kollégium tagjai elhozzák magukkal azt az előadást, amelyen az előző évben dolgoztak. Ez az egyetlen állandó konferenciasorozat ebben a témában, ahol véleményt cserélhetnek a kutatók” – mondta Hodossy Gyula, a Vámbéry Polgári Társulás elnöke. Hozzátette, idén nem volt központi témája a tudományos egyeztetésnek. Az elnök kiemelte, hogy a nyilvános konferencia előadásait bárki meghallgathatja. A diákokat és a téma iránt érdeklődő laikusokat is szívesen látják az előadás-sorozaton. Idén ismét sokszínű prezentációkat hallhattak a résztvevők. Egyebek mellett a Mongol Birodalom vallási közösségeiről, az eunuchok történetéről, az iráni nukleáris megállapodás következményeiről is szóltak a szakértők. Vámbéry Ármin Kelet-kutató családjáról és munkásságáról is új információkkal szolgáltak az előadók. Zimonyi István a 6–11. századi török identitás kérdéseit elemezte, európai és magyar párhuzamokkal illusztrálva a problematikát. Kitért a nyelvrokonságra is, hangsúlyozta, hogy nem beszélhetünk rokon népekről, hanem csak rokon nyelvet beszélő népekről. „A magyar nyelv finnugor nyelv, de a magyarok nem finnugorok. A baskír nyelv török eredetű, de a baskírok nem törökök” – magyarázta a kutató. A pénteki blokk zárásaként bejelentették a Vámbéry-díj várományosát. Barbara Kellner-Heinekele, a PIAC Kelet-kutató Társulás főtitkára jövő márciusban, a Vámbéry Napokon veheti át a rangos elismerést. A konferencia szombat délben ért véget.

Vámbéry Ármin Kelet-kutató 1832-ben született Szentgyörgyön. Később Dunaszerdahelyre költözött a család, Vámbéry Ármin itt kezdte meg a tanulmányait. Dervisként bejárta Ázsia sivatagjait, és fontos kapcsolatokat szerzett. Szinte utolsóként figyelhette meg a közép-ázsiai népek mindennapjait. 1913-ban hunyt el Budapesten.