Senkit sem terhel felelősség az aknába zuhant kislány haláláért

A fellebbviteli bíróság is felmentette azt a két munkást, akik ellen a négy éve vízaknába zuhant kislány halála miatt emeltek vádat. Az ítélet szerint nem nyert bizonyítást, hogy a vízművek alkalmazottai tudtak arról, hogy az aknáról hiányzik a fedő, ezért nem lehet őket felelősségre vonni a tragédiáért. Ezzel a büntetőpernek vége, de a szülők még polgári peres eljárásban 120 ezer eurós kártérítést követelnek a vízművektől.

A tragédia 2012 májusában történt, a hároméves Vanesska a nagybátyjával sétált Köröskényben a Nyitra folyó partján, és ráugrott az ideiglenesen deszkával lefedett aknára. A deszka beszakadt alatta, a kislány a csatornába zuhant, és az ötméteres mélységben az ár magával ragadta. A mentősök a tragédiától fél kilométerre találták meg. A helyszínen ugyan újraélesztették, a kórházba szállítás közben azonban a lenyelt szennyvíztől megfulladt. A rendőrség 2013 nyarán azzal zárta le az ügyet, hogy a történteknek nincs felelőse, de az ügyészség a szülők kezdeményezésére újabb vizsgálatot rendelt el. Vanesska szülei a vízműveket hibáztatták azért, hogy az akna fedetlen volt, jogi képviselőjük a Google műholdfelvételével igazolta, hogy az aknán már a baleset előtt egy hónappal sem volt fedő. A nyomozó 2015-ben a vízművek két alkalmazottja, Miroslav G. és Ivan K. ellen emelt vádat, akik egy héttel a baleset előtt az akna közelében levő zsilip rácsait tisztították. A bíróságon mindketten azt vallották, hogy a hatméteres távolságból nem láthatták az akna tetejét, és senki sem szólt nekik arról, hogy hiányzik a fedő.

A tárgyaláson tanúként meghallgatott, a folyópart közelében lakó nő azt állította, ő szólt a munkásoknak, de a szembesítéskor nem ismerte fel őket. Egy másik tanú a város vezetőivel tartott lakossági fórumon figyelmeztetett a hiányzó aknafedőre. A város a vízművek főrészvényese, mégsem intézkedett, és a felelősséget a vízművek is elutasította. A két alkalmazott ügyvédje a kerületi bíróságon is azt mondta, a tragédia a körülmények összejátszása miatt következett be. Nem tagadta a vízművek részleges felelősségét, de felhívta a figyelmet arra, hogy azok a helyiek is hibáztak, akik tudtak a hiányzó aknafedőről, mégsem jelentették.

Első fokon a bírónő azzal az indoklással mentette fel a két vádlottat, hogy a per során a jogi objektivitáson sokszor felülkerekedett a bűnbakkeresés. A másodfokú bíróság megerősítette a döntést. „Még ha bizonyítást nyert volna is, hogy a vádlottak tudtak a hiányzó aknafedőről, akkor sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy közvetlenül az ő tétlenségük okozta a kiskorú áldozat halálát” – érvelt a bíró. Az ítélet indoklásában kiemelte, hogy a járásbíróság minden részletre kiterjedő bizonyítási eljárást folytatott le arra vonatkozóan, milyen mértékben terheli felelősség a közelben lakókat, az önkormányzatot és a kislány nagybátyját, aki veszélyes helyre vitte a gyereket. „A vádlottak bűnösségének megállapítása szempontjából ez feleslegesnek tűnhetett, de nem volt felesleges az élet védelmének mindenek feletti elve, és a vízaknák környékén járó polgárok szempontjából, hiszen a vízművek a tragédia után tizenhat aknafedőt pótolt a környéken” – hangsúlyozta.

A két vádlott ezúttal is azt kérte, távollétükben hirdessenek ítéletet. A vízművek továbbra is elutasítja a felelősséget, a kártérítési per előtt sem ajánlott megegyezést a kislány szüleinek.