Retrókarácsony

Néhány kolléga régi karácsonyi díszek után kutatva feltúrta a ládafiát, ahonnan a századelőn készült dísztől kezdve a kommunista „iparművészet” remekein át sok minden előkerült. Igazi kincsek – legtöbbször a tovatűnt gyerekkor felejthetetlen karácsonyainak hangulatát idézik. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"259745","attributes":{"alt":"","author":"V. Krasznica Melitta felvétele","class":"media-image","height":"422","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Az ötvenes években anyai nagyszüleim, majd gyermekkoromtól évtizedeken át szüleim karácsonyfáját díszítette a kis piros gomba. A sorsa sajnos az lett, hogy elkészüljön róla ez az utolsó kép, ugyanis fotózás után összetört  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"259746","attributes":{"alt":"","author":"V. Krasznica Melitta felvétele","class":"media-image","height":"360","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Ügyes kezű unokanővérem munkái ezek a horgolt karácsonyfadíszek, nagyon szépen mutatnak a fán  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"259747","attributes":{"alt":"","author":"Leczo Zoltán felvétele","class":"media-image","height":"391","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Az ütött-kopott templomocska évtizedek óta az egyik legkedvesebb dísze a karácsonyfánknak. Még az apai nagyapám „hagyatéka“, aki a 19. század végén született. A díszt azóta generációk keresték gyerekként, majd felnőttként minden szenteste, hogy vajon rajta van-e a fán. Eddig még minden éven ott volt. 

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"259748","attributes":{"alt":"","author":"Leczo Zoltán felvétele","class":"media-image","height":"353","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

A négy kis csengettyű már édesanyám gyerekkorában, a 40-es, 50-es években is ott volt a karácsonyfán. Legtöbbjének már nincs nyelve, na nem mintha új korukban – anyaguk miatt – ki lehetett volna csikarni belőlük egyetlen árva hangot is. Nem is azért szeretjük őket. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"259749","attributes":{"alt":"","author":"Leczo Zoltán felvétele","class":"media-image","height":"352","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Az éneklő kislányt és a szitakötőt – akiről kiskoromban azt hittem, hogy angyalka – karácsonyfadíszként a 70-es években vásárolták a szüleim. Az akkori kor kívánalmainak megfelelően egyiknek sincs semmiféle egyházi vonatkozása, de a szenteste közel ötven éve elképzelhetetlen nélkülük.  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"259750","attributes":{"alt":"","author":"Szakál Kinga felvétele","class":"media-image","height":"360","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] A piros ruhás Télapó a kedvencem. Nagymamámnál minden évben bérelt helye van a csúcs dísz alatt.  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"259751","attributes":{"alt":"","author":"Szakál Kinga felvétele","class":"media-image","height":"360","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Az utolsó öt darab törékeny karácsonyfadísz nagymamám gyerekkorából. Ma már nem kerülnek fel a fára, eszmei értékük van.  

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"259752","attributes":{"alt":"","author":"Szakál Kinga felvétele","class":"media-image","height":"360","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Műanyag hópehely a kommunizmusból, egy kiránduláson vásárolta a család.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"259753","attributes":{"alt":"","author":"Száz Ildikó felvétele","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"388"}}]]

Az első gyerek születésekor új díszek kerültek a karácsonyfára, 1995-ben az első közös ünnepekre vettük ezt a furulyázó angyalkát. Azóta mindig tiszteletreméltó helyen, a betlehem felett lóg, egy csillagszóró mellett.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"259754","attributes":{"alt":"","author":"Száz Ildikó felvétele","class":"media-image","height":"380","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

A kis dobot a második gyermek születésekor vettük 2000-ben, hogy az előkelő aranyalmák és tűzpiros üveggolyók között olyan karácsonyi dísz kapjon helyet, melyet leakaszthat a fáról, de nem kell félteni. Játékosabb, vidámabb lett tőle a fa.