Reneszánszukat élik a bakelit hanglemezek

Kelet-Szlovákiában több vállalkozás is foglalkozik a lemezek terjesztésével, a gyűjtők körében a használt és az új darabok is keresett portékák.

Valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy a háztartások túlnyomó részében még ma is található egy-két olyan fekete korong, melyet annak idején szüleink, nagyszüleink nagy odafigyeléssel helyzetek fel alkalmanként az akkoriban még igazi különlegességnek számító lemezjátszóra. A többnyire fekete színben legyártott, a hiedelemmel ellentétben nem bakelitből, hanem PVC alapanyagú, hőre lágyuló vinilből préselt hanglemezek egészen a mai napig végigkísérték a zenei kultúra folyamatos formálódását, voltak azonban idők, amikor az új típusú hanghordozók megjelenése miatt a hanglemezek háttérbe szorultak. A Reuters legfrissebb elemzése szerint közel négy évtizede tart a hanglemezek feltámadása, azonban 2020-ban olyasmi történt, amire a nyolcvanas évek közepe, egész pontosan 1986 óta nem volt példa.

Hanglemezek karanténban

Ezen időszak alatt a csehországi GZ media, a világ legnagyobb hanglemezgyártója olyan rekordszámokkal zárta az elmúlt évet, mint amilyet működésük óta egyszer sem láttak. A lemezek eladását tekintve 11 százalékkal nőtt a cég bevétele, ami számokban 38 millió eladott hanglemezt és nem kevesebb mint 187 millió dollárt jelent.

„Mivel a pandémia miatt szinte teljesen megszűnt a közösségi élet, nincsenek koncertek, zárva vannak a kocsmák és a szórakozóhelyek, az emberek egyre több pénzt fektetnek önmaguk otthoni szórakoztatására. A GZ media rohamosan megnőtt bevétele is ennek köszönhető, és a cég számítása szerint idén akár a 220 millió dolláros bevételt is elérhetik. A világban uralkodó helyzetre való tekintettel nemcsak több lemezt adtak el, hanem a megvásárolt hangrendszerek száma is jócskán megugrottˮ – közölte nemrég a Reuters hírügynökség.

Kassáról a nagyvilágba

Michal Bačo, a kassai vinylmarket.eu néven működő, elsősorban használt hanglemezek terjesztésével foglalkozó vállalkozás tulajdonosa szerint az emberek vásárlókedve valóban nagy. „2015 óta árulom profi szinten a lemezeket, én is azt látom, hogy újra fénykorát éli a lemezpiac. Ez az állapot nemcsak lokális szinten érvényes, hanem országszerte és a határon túl is, hiszen szinte minden országból vannak vásárlóim. Ha a vásárlók zöme hozzám hasonlóan gondolkodik, akkor valószínűleg azért tartják fontosnak a hanglemezek vásárlását, gyűjtését, mert mindamellett, hogy megfelelő körülmények között nagyon jól szólnak, a lemez és annak csomagolása valódi műalkotás. A lemezek látványa elvarázsolja az embereket, a borítók általában gyönyörű fotókkal, grafikákkal és szövegekkel vannak ellátva. Én leginkább egy finom csésze kávé mellett, egy csendes szobában tudom legjobban kiélvezni a lemez hangzását, miközben a borítót nézegetve és olvasgatva egy jót nosztalgiázok. Persze nemcsak a régi, úgymond retró lemezeket lehet élvezni, a befutott előadók többsége napjainkban hanglemezeken is piacra dobja a dalokat, így szinte mindenki megtalálja a magának való korongot. Az átlagfelhasználó mellett nem feledkezhetünk meg azokról sem, akik csak audiofil minőségben hallgatnak zenét. Nekik a lemezezés minden egyéb mellett a lehető legtökéletesebb hangrendszer összeállításáról szól (lemezjátszó, előerősítő és erősítő, speciális kábelek, hangszórók), melynek árban csak a csillagos ég szab határokatˮ – közölte lapunkkal Michal Bačo.

Digitális és analóg

A szakember szerint elsősorban az különbözteti meg a ma készült dalokat a régiektől, hogy az újak már a készítésnél digitális formában születnek, míg a régieket analóg módon vették fel. „Ez bizony óriási különbség, és már kisebb odafigyeléssel észrevehetők a különbségek. Persze attól, hogy valami lemezen van, nem biztos, hogy jobban szól a digitálisan rögzítettnél. Egy hanglemez vásárlásakor és lejátszásakor rengeteg tényező játszik közre, de ha valaki mégis használt lemezt vásárolna, akkor ajánlatos figyelembe venni a fizikai állapotát, melyet az üzletek és internetes boltok nemzetközi jelzések szerint határoznak meg. Az sem mindegy, melyik kiadótól származik egy lemez, egy Japánban nyomott 1970-es darab biztosan szebben szól, mint annak Csehszlovákiában vagy Romániában készült változata. Szerencsére minden ember más, mindenkinek más igényei vannak, ezért is olyan szép ez az egész. Manapság szinte minden zenei stílus iránt nagy a kereslet, Kassán és Szlovákiában meglepő módon nemcsak a magyar, de a szlovák nyelvű vásárlók zöme is állandóan keresi-kutatja a magyar előadók albumait, köztudott, hogy a zenei kultúra gazdagításához ők is jócskán hozzájárultakˮ – tette hozzá Bačo.

Mennyiség és minőség

A Tiszacsernyőben élő Galambos Zsolt gyerekkorától fogva szereti a zenét, több hangszeren játszó zenészként különösen figyel a lemezgyűjtéssel kapcsolatos részletekre. Elmondta, vannak olyan lemezgyűjtő ismerősei, akik évente csak pár darab, de nagyon drága és nagyon ritka, kimondottan magas gyűjtői értékű lemezt vesznek, és vannak olyanok is, akik heti rendszerességgel vesznek egy-egy olcsóbb darabot úgy, hogy sokszor még azt sem tudják, hogyan szól a lemez vagy milyen dalokat tartalmaz.

„Lemezt sokféleképpen lehet gyűjteni. Én is gyűjtő vagyok, de nem veszek első kiadásokat, mert azt nem tudom és nem is szeretném megfizetni, persze olyat se teszek, hogy ne tanulmányoznám át egy-egy lemez tartalmát és ne tölteném le előzetesen a digitális változatát, hiszen csak így bizonyosodhatom meg arról, hogy biztosan jót veszek. Aki szereti a materiális dolgokat, annak a lemezezés a hangzás mellett egy bizonyos hozzáadott értéket hoz, hiszen a lemez és a borító egy viszonylag nagy formátum, a rajta található alkotások, díszelemek fúziója pedig egy valódi műalkotás. Mivel szeretek fotózni, értékelem a látványos dolgokat, de sajnos azt kell mondjam, hogy a modern lemezborítók nem érnek fel a régiekkel. Egy jó Pink Floyd-borítón például több művészeti ágat is bevetettek egy termék megalkotásához, rengeteg ember munkája volt egy termékbenˮ – magyarázta a fiatalember azzal, hogy a becsületes lemezezéshez az anyagi befektetés mellett nyugalomra és türelemre van szükség.

„Ha valaki nem szeret apróságokkal szöszmötölni, például a lejátszás előtt a lemez leporolásával, a tű pucolásával és egyéb apróságokkal törődni, akkor az inkább ne vágjon bele. Mindezek mellett a lemez nem egy végtelen listából álló YouTube-csatorna, ha lejár az egyik oldal, fel kell állni is meg kell fordítani. Ha valaki mégis bele akar vágni, egy kisebb befektetéssel kell számolnia. Kezdésnek igazából egy kompakt lejátszó is megteszi, de ha komolyan gondoljuk a dolgot, akkor jobb ha alapból egy jobb minőségű berendezést veszünk. Egy jó hanghordozóra rengeteg pénzt lehet költeni, de a jelenlegi árakat tekintve már ezer euróból össze lehet rakni egy tisztességes hifiberendezést. Ez éveken keresztül jól fog szolgálni, de csak addig, ameddig nem nő a hallgató zenei igénye. Ahogy mondtam, a határ a csillagos ég, ugyanakkor egy bizonyos szintet átlépve a berendezésbe fektetett pénz összegéhez képest a minőség már csak nagyon minimálisan emelkedik. Semmiképp sem szabad átesni a ló túlsó oldalára, meg kell találni a járható középutat. Végezetül pedig, legyen bármilyen drága berendezésünk, ha rossz a szoba akusztikája, akkor az egész mit sem ér. Erről sem szabad megfeledkeznünk, de bárhogy is döntsünk a lényeg, hogy élvezzük, amit csinálunkˮ – zárta Galambos Zsolt.