Régiófejlesztés a szomszédok tapasztalatai alapján

A javarészt apró falvakban felnövekvő fiatalok alig találkoznak a legális munkából származó jövedelemszerzés, a tisztes polgárosodás modelljével. Helyette megismerik az általános kilátástalanságot, a fekete és szürke gazdaság körébe tartozó alkalmi munkát, a segélyt, sőt a segélyekhez egyre gyakrabban kötődő uzsorát is.

A fenti tények kísértetiesen hasonlítanak a határ itteni oldalán, Kassa megye egyes járásaiban tapasztalható valósághoz. Az ENSZ Fejlesztési Programjának szakemberei ezért úgy gondolták, a 2005-ben indult és máris látványos sikereket hozó Cserehát Program eljárásait egyes kelet-szlovákiai mikrorégióban is alkalmazni lehetne. Ez a program ugyanis modellértékűnek számít, olyannyira, hogy a magyar kormány hamarosan a 28 legszegényebb kistérségben kívánja hasznosítani a csereháti tapasztalatokat. Az előremozdulás főként annak a tíz külső segítőnek (animátornak) köszönhető, akiknek a vezetésével három hónap alatt mintegy kétszáz helyi projekt született – a lakosság negyven százalékának aktív részvételével. A pályázók fele úgy kapcsolódott be a munkába, hogy azelőtt sosem foglalkoztak vidékfejlesztéssel, az önsegítés és a helyi közösségi kezdeményezések megvalósításának lehetőségeivel, a helyi gazdaság belső erőforrásainak feltárásával, s fogalmuk sem volt, miként néz ki egy támogatási pályázat.

Az említett kétszáz pályázatból 103 kapott támogatást a rendelkezésre álló 156 millió forintos keretből, melynek 90 százaléka nemzeti forrás volt, 10 százaléka pedig az ENSZ Fejlesztési Programjából származott. A kezdeményezés koordinátora szerint azonban ennél sokkal több is történt. „A helyi közösség cselekvő részesévé vált a fejlesztésnek, megteremtődött a motiváltság, a fejlődés iránti elkötelezettség. Jelenleg mintegy 2200 helyi aktivista dolgozik a régió felzárkóztatása érdekében. Kialakulóban van az a szervezési, projektmenedzselési és kommunikációs képesség, amely nélkül manapság már nehéz sikert elérni” – véli Marczis Márta, a program koordinátora. Hozzátette: bár nem elsősorban romaprogramról van szó, a résztvevő falvak nemzetiségi öszszetétele miatt fokozott figyelmet fordítottak a roma közösségek integrálására is.

Kassa megyében is a roma etnikum a legsebezhetőbb szociális és gazdasági szempontból, és bár a határ innenső oldalán még nem választották ki a programban részt vevő három „kísérleti” mikrorégiót, szinte nem is tudnának olyan vidéket választani, ahol a roma munkanélküliség ne lenne legalább 80 százalékos.

Ben Slay, az ENSZ Fejlesztési Programjának közép-európai regionális igazgatója elmondta, a szervezet már korábban elindított egy, a romák foglalkoztatottságának növelésére irányuló programot; elsősorban a munkáltatókra igyekeztek hatni. „Ezúttal a helyi közösségeket próbáljuk rávenni arra, hogy tegyenek valamit saját boldogulásuk érdekében, és ne felülről várják az utasításokat. A projektet Szlovákiában is kétéves futamidőre tervezzük, itt is egyszerre igyekszünk ösztönözni az önkormányzatokat, a civil szervezeteket és a magánszektort partnerkapcsolatok, közös fejlesztési startégiák kialakítására. Elsődleges célunk, hogy a kistérségek jobban ki tudják használni az Európai Unió strukturális alapjai által nyújtott lehetőségeket, azaz sikeresebben pályázzanak” – hangsúlyozta Ben Slay. A kezdeti szakasz költségvetése 300 ezer dollár, ez a pénzalap fedezi a partnerségek létrehozásáról és irányításáról szóló útmutatók, kézikönyvek kidolgozását, valamint a helyi stratégiákon alapuló fejlesztési tervek költségeit. „Emberi és anyagi erőforrásokat szeretnénk juttatni Kelet-Szlovákia közösségeinek, amelyek még nem osztoznak az ország gazdasági fellendülésében. Pedig helyi szinten sok remek ötlet születik. Az egyes régiókban élők tudják leginkább, mire van szükségük a jobb boldogulás érdekében” – állítja a pozsonyi székhelyű szervezet igazgatója.

A Kassa megye önkormányzata és az ENSZ Fejlesztési Programja közti partnerszerződés értelmében Kassán a napokban kezdődik az érdemi munka, a tanácsadás, a mentorálás, a konzultáció, valamint a pénzügyi támogatás módszertanának kifejlesztése. A projektben részt vevő három mikrorégiót a megyei önkormányzat szakemberei hivatottak kijelölni, a kassai programiroda alkalmazottait szintén ők választják ki.