Rákkeltő anyagokkal mérgezett halak a kelet-szlovákiai vizekben

Minden évben figyelmeztetik a halászokat és a közvéleményt, hogy a Laborcban és a Zempléni-víztárolóban rákkeltő anyagokkal fertőzött halakat találtak. Az emberek azonban nem tudatosítják a veszélyt.

Az őrmezői (Nagymihályi járás) vegyszergyár, a Chemko Strážske Rt. már az ötvenes évek végén – akkor állami vállalatként – szennyezte a környezetet. Az ott gyártott Delor, Hydelor és Delotherm szintetikus termékek hulladék anyaga rákkeltő hatású. Ez a veszélyes hulladék egy elvezető csatornán jutott a Laborcba, s huszonöt éven át folyt a fertőző anyag vizeinkbe. Két évtizedes termelés után a szaksajtóban írtak erről a közegészségügyi, az állategészségügyi és a környezetvédő szervek. Ezek nyomására az illetékesek 1984-ben elrendelték az üzemnek, hogy biztonságosabban tárolja a folyékony és szilárd PCB-t (klór alapú szintetikus vegyi anyag), és ne juttassa a folyókba, ivóvizekbe. A vizek minőségének ismételt vizsgálatainak eredményeiből kiderült, a felszólítás eredménytelen volt. Megszabták a PCB-koncentráció mértékének felső határát, majd a felügyelőszervek nyomására 1984-ben leállították a klór alapú szintetikus vegyi anyagok gyártását.

Csakhogy a rákkeltő anyagok lebomlási ideje több évtized, az öt évvel ezelőtti mérésekhez képest csupán csökkent a méreg koncentrációja, a vizek nem tisztultak ki.

A növényevő halaknál (ponty és keszegfélék) a PCB-koncentráció megengedett értéke 0,2 mg/kg, az 1997–98-ban mért érték 224 mg/kg volt. A ragadozóknál (süllő, csuka, harcsa) 0,3 mg/kg a határ, a mért érték azonban 375 mg/kg volt; idén tavasszal ennek 500-600-szorosát mérték a Laborc folyóban és a Zempléni-víztárolóban „Az emberek lakta környezet terhelése a PCB fertőző anyagokkal” nevű európai uniós projekt keretében.

„Idén tavasszal a Zempléni-víztárolóból vettünk nagyobb mintát, de nem hagytuk ki a Laborcot sem. 1990-től figyeljük ezek halállományának állapotát. Sajnos, idén épp olyan magasak voltak az értékek, mint tavaly, sőt a tizennégy mintából háromnál a norma öt-hatszázszorosát mutatták ki” – tudtuk meg Monika Balážovától, a Kerületi Állategészségügyi Felügyelet kutatóorvosától. „Sajnos ezen a ponton túl már nem terjed a hatáskörünk, nem tehetünk érdemi lépéseket” – nyilatkozta Balážová.

A nagymihályi Regionális Állategészségügyi Felügyelet igazgatója, Jozef Hajduk elmondta: „Miután idén több pénzhez jutottunk, a korábbinál mélyebb, kétszakaszos ellenőrzést végezhettünk. Először a víztárolót vizsgáltuk meg, utána a Laborcot, a Latorcát és a Bodrogot. Mind a négy helyen rossz volt az eredmény. Azt is vizsgáltuk, hogy a halakon kívül kimutathatók-e a vízben a PCB-anyagok nyomai. Ezek a vegyületek vízben nem oldódnak, csak a halak zsírrétegében bomlanak fel évtizedek elteltével. Sürgősen lépnünk kell, amihez kormány- és uniós pénzekre lesz szükség. A kisüzem lehetőségei korlátozottak, nem tudja felszámolni a fertőzésgócokat” – mondta Hajduk igazgató.

Miklós László környezetvédelmi miniszter a témával kapcsolatban azt mondta, hogy az 1200 tonnányi PCB-hulladék eltávolítása durván kétszáz millió koronát igényel. Ez az összeg az utódüzemet terheli, hiszen az új részvénytársaság a kinnlevőségekkel és az adóssággal együtt privatizálta a strážskei vállalatot. A szilárd és a cseppfolyós PCB-anyagokat ökológiai, úgynevezett alternatív destrukcióval távolítják el az ENSZ UNIDO szervezetének támogatásával. A likvidálást a jövő év második felében kezdik, a projektre 4,5 millió dollárt különített el a nemzetközi szervezet.

A strážskei vegyszergyár képviselője elmondta, hogy a szóban forgó PCB hulladék anyagot három zárt, aránylag biztonságos raktárban tárolják. A fertőző anyagot hidrogénsugárral robbantják szét, ekkor nem keletkeznek dioxinok és egyéb káros anyagok. A Greenpeace aktivistái figyelmeztető táblákkal hívták fel a közvélemény figyelmét a környezetszennyezésre. Sajnos, csupán néhány óráig álltak a veszélyt jelző táblák, utána nyomtalanul eltűntek.