Pénzínségben az ebedi foci?

Ebed. Tizenkét éve annak, hogy az 1180 lelket számláló Ebed különvált Párkánytól, és azóta önálló községként működik. A labdarúgást azonban már előtte is nagy előszeretettel játszották a faluban, szerepeltek az érsekújvári területi bajnokság I. és II. vonalában is. Ezek már csak emlékek, mert mostanság a csapat nem büszkélkedhet nagy sikerekkel, hiszen a legalsó osztályban a táblázat alján tanyázik.

Kósa Tibor az új elnök

A tavaszi idényt már új vezetőséggel várják Ebeden: Kósa Tibor ülhetett az elnöki székbe, aki eddig edzőként dolgozott a gárdánál. A Kósa név már szinte fogalommá vált az ebedi labdarúgásban, hiszen testvérével, Zoltánnal, aki a csapat pénztárosa, oroszlánrészt vállaltak abban, hogy egyáltalán létezik foci a faluban. „Az önmagában nem baj, hogy a III. osztályban futballozunk. A lényeg, hogy működjünk. Az új vezetőség újat szeretne vinni az ebedi fociba, viszont a legnagyobb gondunk az, hogy a falutól nem kapjuk meg az elegendő hozzájárulást, márpedig támogatók híján csak erre a pénzforrásra támaszkodhatunk. Ha megkérdeznénk a lakosokat, kik tennék bele saját pénzüket a fociba, nem akadna jelentkező, pedig mi az öcsémmel anyagilag is sokat fektettünk bele. De már valahogy kezd elegünk lenni. Miért adjak az enyémből, ha azt se mondják, hogy köszönöm szépen? – mondja csalódottan az újonnan kinevezett klubelnök.

Miért nincs ificsapat?

Az ebedi focicsapat felét alkotják helyi játékosok, de munkahelyi elfoglaltságuk miatt gyakran kell meccseket kihagyniuk. A vezetők szeretnék, ha a fiatal játékosok se kallódnának el, ám a velük való foglalkozásra sem kapták a polgármester áldását.

„Már három éve annak, hogy szeretnénk ifi csapatot létrehozni, mert vannak tehetséges fiatalok, és foglalkozunk is velük, amennyire tudunk, de nem kapunk elegendő támogatást. A polgármesterrel volt egy személyes konfliktusom, de ne a sport szenvedjen emiatt. Azt szeretném, hogy ami működik, azt ne tegye tönkre, mert a falu egyre lejjebb süllyed. Hat éve könyörgünk a labdarúgás érdekében, és válaszul már azt is kaptam, hogy menjünk máshova focizni. A polgármester nem köteles támogatni a sportot, de fáj a szívem, mikor azt látom, hogy más falvakban százezreket is áldoznak erre a célra, mi meg kaptunk harmincezer koronát – számolt be a helyzetről Kósa Zoltán pénztáros.

Nagy Tibor másképp látja

Természetesen az ügyben Nagy Tibor polgármestert is megkérdeztük, aki más nézőpontot képvisel: „Én szeretem a focit, de mindenki azt kapja, amit érdemel. A labdarúgók nem szerepeltek fényesen, és a sportra szánt nyolcvanezer koronán a feltörekvőben levő asztalitenisz- és lövészcsapat, valamint az öregfiúk együttese is osztozott. A focistáknak biztosítva van, ami kell: van pálya, öltöző, világítás, már csak egy csapat hiányzik nekik.”