Párkányi fűtésgondok a szezon kezdetén

Párkány. A legutóbbi önkormányzati ülésen a városatyák több kérdéssel is fordultak Folk Róberthez, az Enerbyt Kft., azaz a házkezelőség igazgatójához. Arra voltak kíváncsiak, vajon a cég felkészült-e az idei fűtési idényre, miként állnak a javítási és karbantartási munkákkal, s mennyire igazságos a lakások hőfogyasztásmérése a fűtőtesteken elhelyezett párolgásmérőkkel.

A városban ugyanis többen kifogást emeltek a párolgásmérők működésével kapcsolatban, mondván, főképp a nyári hőségek idején mérnek jóval nagyobb hőfogyasztást a külső hőmérséklet okozta párolgás miatt, pedig olyankor nincs is fűtés.

Csepregi Zoltán városi képviselő szerint talán az is jobb megoldás volna, ha a szóban forgó mérőműszereket fűtési szezon végén leszerelnék, és idény kezdetén visszahelyeznék a fűtőtestekre. Folk Róbert ezzel kapcsolatban kifejtette: a párolgásmérőkön látható skálán elvileg minden egyes elpárolgott egységnek ugyanakkorának kellene lennie minden egyes lakásban. Ezeket tavasszal akár le is szerelhetik, s ősszel újra visszarakhatják, ám ez az igazgató szerint feleslegesen emeli a költségeket. Vagyis a le- és felszerelés többe kerülne, mint a hőmérés pontatlansága miatti különbség ára. „A házkezelőségen van egy ún. központi mérőműszer, egy minta, amely szerint mérnek – amennyi egységnyi azon elpárolog, aszerint számolnak le minden lakásban megfelelő egységet a skáláról, de mindeközben figyelembe veszik a lakások elhelyezkedését is. Hét egységet eleve mindenkinél levonunk, van akinél nyolcat, máshol hatot. Ám ezek annyira pici különbségek, hogy a műszerek állandó le- és felrakosgatása jóval többe kerülne” – hangsúlyozta az igazgató.

Nem hőmérő, elosztásmérő

„A párolgásmérő műszer valójában nem hőmérő, hanem elosztásmérő, s nem mér abszolút értékeket. A műszer szerint tehát pontosan olyan arányban oszlanak meg az egy lakásra eső fűtési költségek, ahány egység az adott lakás fűtőtestjein lévő műszereken elpárolgott. Tény, hogy ez nem igazságos módszer, ám teljesen pontos csak akkor lenne, ha egy panel lakótömbön belül a lakások közt is lenne hőszigetelés. A legjobb megoldás az volna, ha a hőfogyasztást négyzetméterre számítanánk ki. Ha viszont nem helyezzük fel a párolgásmérőket, akkor tapasztalatunk szerint az emberek ablaknyitogatással szabályozzák a fűtést” – fejtette ki véleményét Folk Róbert.

Felhasználói anomáliák

A házkezelőség igazgatója két érdekes példát is felhozott. Most, hogy mérőműszerek vannak, előfordulhat, hogy valaki pusztán befektetésként vásárol egy lakást, és nem veszi igénybe a távhőszolgáltatást. Ha valaki ilyen szomszéd felett lakik, valójában az ő lakását is fűti. Olyasmi is megtörtént már, hogy a párolgásmérő műszerek alapján néhányan olyan hőmennyiségért is fizettek, amely hőt náluk fizikailag és gyakorlatilag nem adhattak le a fűtőtestek. Folk Róbert tájékoztatása szerint a gazdasági minisztérium és a központi árszabályozási hivatal az efféle esetek miatt is átdolgozni készül a hőelosztás kiszámításának szabályairól kiadott rendeletet.

Miért nem fűtöttek?

A szeptemberi hűvösebb estéken több párkányi lakos is panaszkodott amiatt, hogy a fűtőtestek jéghidegek voltak. Folk Róbert szerint erre törvény van, ha a napi átlaghőmérséklet 12 fok alá esik, akkor lehet beindítani a rendszert.

„A város ebben az esetben is két táborra oszlik: van, aki fűteni szeretne, más pedig háborog, ha már most bekapcsoljuk a fűtést, mondván: már megint rajtunk akartok keresni. S hiába mondom neki, hogy akkor zárd el a fűtőtestet, azzal vág vissza, hogy a cső is meleg. Minden gond és bírálat ellenére kijelenthetem, hogy a házkezelőség felkészült a fűtési idényre” – zárta mondandóját az igazgató. (buch)