Régió

Párkány: Csicsay Alajos és Gyűgyi László kapta a Pro Urbe díjat

Párkány | „A városért“ – Pedagógiai, szakmai és közírói munkásságért vehette át a Pro Urbe díjat Párkány városától Csicsay Alajos nyugalmazott tanár, több évtizedes alkotói, művészeti tevékénységéért pedig szintén ezzel a díjjal tüntették ki Gyűgyi László operatőrt, fotográfust.
Buchlovics Péter

2019. november 21. 12:00

Frissítve
pro urbe párkány
Csicsay Alajos és Gyűgyi László kapták idén Párkány városától a Pro Urbe díjat (A szerző felvételei)

A helyi önkormányzat rendkívüli, ünnepi ülésén szerda délután Pro Urbe díjat vehetett át Csicsay Alajos nyugdíjas pedagógus, szakíró és irodalmár valamint Gyűgyi László operatőr és fotós. Mint azt Eugen Szabó, Párkány polgármestere méltatásában kiemelte, a díjazottak mindketten hozzájárultak Párkány és környéke oktatási, kulturális és művészeti életének fejlődéséhez, a város jó hírének öregbítéséhez, országos és nemzetközi szinten is. Ezt egész életművük bizonyítja. „Alkotásaikra méltán büszke nem csak Párkány, hanem a régió is, épp ezért mi is büszkék lehetünk rájuk. Tevékenységük arra is bizonyíték, hogy Párkány az oktatás, a nevelés, de a kultúra és a művészet területén is gazdagodott, erősödött, a rendszerváltás után is“ – fogalmazott a polgármester.

Kötet a szülőföldről

Az idén az oktatási minisztérium Szent Gorazd-emlékérmével is kitüntetett Csicsay Alajos legújabb könyvét a Csilizközről és benne szülőfalujáról, Csiliznyáradról írta, mint lapunknak elmondta, számos könyve és tanulmánya közt ezt tartja a legkedvesebbnek, mert nem hitte, hogy megéri a kiadását. Szórakoztató stílusban írt szociográfia, és benne nagyapjának is emléket állít, aki az első világháború első áldozatai közt volt. Csicsay Alajos sokáig a Szlovákiai Pedagógusok Szövetségében is tevékenykedett és a Katedra Társaság elnöke is volt. Párkányban, Muzslán és környéként igazgatóként, tanítóként ismerik. 1996-ban és 2002-ben Katedra-díjat, 2007-ben Felvidéki Magyar Pedagógus díjat kapott. Neveléstörténeti és művelődéstörténeti könyvei mellett a Burián László atyáról írt kötete is népszerű az olvasók körében.

Csicsay Alajos, nyugalmazott tanár

Tanár úr, tudom, hogy minden gyereked kedves számodra, de melyik kötetedre vagy a legbüszkébb?

A Csilizköz szociográfiájára – ezt a legutóbbi kötetemet a szülőfalum önkormányzata adta ki. Négy évig dolgoztam rajta, nem hittem, hogy megélem a kiadását. Az első világháború kapcsán jött az ötlet, ez terebélyesedett aztán könyvvé.

Sokat kutattál? Levéltárban is nyomoztál?

Nem kellett, mert az emlékezetem szinte mindent megőrzött. A tényeknek viszont utánanéztem, pontosítottam az adatokat, dátumokat, összefüggéseket. A neten ma már sok minden fenn van. Például a csilizközi famíliák neve, az építkezés, a hegy- és vízrajz stb. Ezeket mind ellenőrizni kellett.

Burián László atyáról írt rendhagyó életrajzod is nagy sikert aratott…

Kivételes ember volt, a megpróbáltatásokat, megaláztatásokat is zokszó nélkül viselte. Felekezetre való tekintet nélkül vigasza és támasza volt a felvidéki magyarságnak, a Csehországba deportáltaknak. Ő valóban a krisztusi szeretetet testesítette meg. A példája is mutatja, hogy mindenkit egyformán szeretni nem lehet, de elfogadni, becsülni és tisztelni igen.

Megvan még az írópultod? Min dolgozol éppen?

Sajnos, a kezem már nem a régi, nehezemre esik a kézírás, de idős koromra megtanultam a számítógépen írni, olvasni, levelezni. Stafétabot címmel írtam egy interjúkötetet, amelyben a szlovákiai magyar szellemi életről írok, pedagógusokról és olyan emberekről, akik tudományos, illetve egyéb pályára készültek, de végül a tanításnál kötöttek ki. Öt évet fog át ez a kézirat, remélem, sikerül rá kiadót találni.

Galéria
gallery-image-1
gallery-image-2
gallery-image-3
gallery-image-4
+5

Gyűgyi László operatőr, fotográfus

Évtizedekig a kamera mögött álltál. Most, ünnepeltként a kamera előtt. Milyen érzés?

Stresszes, igen, stresszes és teljesen szokatlan (mosolyog).

Készítettél portréfilmet Szász Endre festőművészről, dolgoztál a TA3-nak, a Duna Televíziónak, máig forgatsz az RTVS magyar adásának is, a Párkányi Városi Televízió operatőre vagy. Legemlékezetesebb forgatási helyszín, pillanat?

Paulus Alajossal forgattunk port-réfilmet 2002-ben Burián László atyáról. Csehországban is jártunk, felkerestük az összes egykori helyszínt, ahol az atya a deportált magyaroknak igét hirdetett. Volt egy kis templom, romokban. Azóta sem hozták helyre. Bementél, és balra volt egy kis oltár. Ahogy Laci bácsit figyeltem – amikor bement, és ahogy körülnézett –, még nekem, a kamera mögött is könnybe lábadt a szemem.

Számtalan szakmai díjat, kitüntetést kaptál már a tévés szakmában. Most pedig Párkánytól a Pro Urbe díjat is. Mit jelent számodra az elismerés?

Megtisztelő, és persze jólesik. A szakmai díjak is fontosak, de a legjobb érzés, amikor a szakma nagyágyúi zsűriznek és mondanak véleményt – azt soha nem felejtem.

A Mária Valéria hídról is forgattál dokumentumfilmet, és ezt ábrázolja egy ikonikus fotód is – napfelkeltével….

Sokszor már nevetnek rajtam, hogy Duna meg napfelkelte stb. De kérem szépen, akkor,
amikor születik a Nap, az maga a dráma. Munkácsy Mihálynak tulajdonítják a mondást, hogy csak az tartja giccsesnek a napfelkeltét, aki soha nem vette magának a fáradságot, hogy egyszer is felkeljen hozzá és megnézze.

Aki téged nem ismer, az azt láthatja, hogy egy fura emberke rengeteget piszmog, igazít, beállít, helyezkedik, méricskél – aztán mégis megtörténik a csoda. Hogy is van ez?

A természet- és tájfotózást sok minden befolyásolja. 
Kevesen tudják például, hogy Párkányból csak napfelkelténél lehet fotózni a Dunát. Míg a másik oldalról a napnyugtát
érdemes fotózni. De ehhez sok éves tapasztalat kell és rengeteg terepjárás. A kedvező pillanat – azért dolgozni is kell, azt nem kapod ingyen. ⋌(buch)

Amikor az operatőr is könnyezik

Gyűgyi László operatőr, fotográfus ismert név a szakmában, Pozsonyban és Budapesten is. Dolgozott a TA3 hírtelevíziónál és többb, egész estés dokumentumfilmet készített a Duna Televíziónak, ezen kívül számtalan hazai, szlovákiai országos tévés fesztiválon nyerte el az első díjat kiváló képalkotói munkájáért. Több könyvben is szerepeltek felvételei, saját albuma a Mária-Valéria hídról a Lilium Aurum kiadónál jelent meg. Fotósként főképp a Duna és a Duna menti táj szerelmese, operatőrként pedig néhány felemelő, megrendítő pillanatot is átélt már. Így volt ez, amikor Paulus Alajos Balázs Béla-díjas filmrendezővel a Mária Valéria híd újjépítéséről forgatott, vagy amikor szintén vele készítette el Burián László atya portréfilmjét. Ilyenkor néha ő maga is könnyezett a kamera mögött.

Az ünnepség végén Gyűgyi László egy ikonikus fotót ajándékozott Párkány városának. Az általa készített fényképen a még csonka Mária Valéria híd és az esztergomi Bazilika látható – örök jelképek, művészi formában.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Kormánypárti kampánymustra

Kočner amerikai tiltólistára került

Lionel Messi újra a csúcson – mit tett érte a szezonban?

Kupakok a szívben

Az eperjesihez hasonló bevetésben még nem volt részük a tűzoltóknak

IkerAnyaVersek saját alapanyagból

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.