Otthonossá teszik szülőfalujukat

A mátyusföldi Pereden a legnagyobb volumenű, közel százmillió koronás beruházás az ISPA program keretében támogatott szennyvízcsatorna-építés, emellett a oktatás, a kultúra, az egyházi és a szociális szférában is voltak fejlesztések. „A csatornahálózat építése jelenleg is folyik, ennek befejezését jövő év májusára tervezzük, itt nulla százalékos a falu önrésze, vagyis ez a beruházás egyáltalán nem terheli a falu költségvetését” – tájékoztatott Borsányi Gyula polgármester. Az előző kormány idején sikerült állami támogatást szerezni a nemrég befejezett templomfelújításhoz, de az összeget ki kellett egészíteni a községi pénztárból és a hívők adományaiból. A templom javítása három éve kezdődött, a nedves falakról a külső és a belső vakolatot is eltávolították, a tartófalakat szigetelték, majd egy évig hagyták száradni, és az idén kívül-belül szárítóvakolattal pucolták be azokat. A falfestményeket is felújították, új világítást kapott a templom, és a talajfelszínt is kicserélték. A külső falakat különleges, lemosható festékkel is bevonták. „A községi önkormányzat 3 év alatt 1,5 millió koronával járult hozzá a felújításhoz, nagy köszönet jár a falu lakosainak, akik adományokkal és rengeteg ingyenmunkával járultak hozzá, hogy ilyen szép lett a templomunk – dicséri a peredieket a polgármester. – A közeljövőben szeretnénk még a templom előtti, valamint a templom és a plébánia közötti teret rendezni.”

Még 2002-ben az európai uniós Sapard program keretében a szomszédos községekkel közösen nyújtottak be pályázatot helyi utak, járdák ingatlanok felújítására. Ekkor sikerült Perednek a templom közelében álló egykori Viktória zárda felújítására támogatást szerezni, és a megújult épületben májustól kulturális központ működik. Az épületben a Krisztus Megváltó Leányai nevű apácarend működött, majd a szocializmus idején elvették az egyháztól, és odaköltöztették az óvodát. Az 1989-es változások utáni restitúcióban az iglói irgalmas rend kapta vissza a tulajdonjogot, tőle vásárolta meg a község 2000-ben az ingatlant. A kulturális központ tevékenységéről annak vezetője, Tornyai Bianka tájékoztatott: „A női énekkar hetente itt tartja a próbáit, és jelentkezett a Vöröskereszt helyi szervezete is, hogy tanfolyamot szeretne indítani itt. Nemrég indult be a babaklub, ahová olyan gyerekekkel jönnek az anyukák, akik még nem járnak óvodába. Szeretnénk filmklubot működtetni, és irodalmi klubot is tervezünk létrehozni.”

Jelentős beruházásként említhetnénk a hulladéktelep rekultivációját. „A hetvenes években, a vágsellyei Duslóban bekövetkezett nagy robbanás idején a falu egyik tavát teljesen betemették a Duslóból idehordott törmelékkel, és azon hulladéktelepet hoztak létre. Persze nem hivatalos engedélylyel, és nem az előírásoknak megfelelően, mert akkoriban nem sokat adtak a környezetvédelemre – ismerteti az előzményeket a polgármester. Ennek a hulladéklerakatnak a rekultivációjára tavalyelőtt 7 millió koronás állami támogatást kapott a község. A szemétdombot földdel takarták le, és fűvel vetették be. Egy másik, ugyancsak hétmillió koronás beruházás az alapiskola felújítása volt. Ehhez a községnek még az 5%-os önrészt sem kellett hozzátennie, mert azt átvállalta a Közép-európai Alapítvány. Nyílászárók cseréjét, hőszigetelést, tetőszerkezet felújítását végezték el ebből a pénzből, az építési munkálatokat végző helyi vállalkozó pedig a saját költségén újíttatta fel a szociális helyiségeket. Megújult az óvoda is, amit községi költségvetésből finanszíroztak, emellett korszerűsítették a tornatermet is.

Bérlakások épültek és épülnek

Pered 2002-ben kapcsolódott be az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium és az Állami Lakásfejlesztési Alap által támogatott bérlakás-építési programba. „Akkor az önkormányzat úgy döntött, hogy egy 12 lakásos bérházat építünk, de már akkor 21 lakáskérvény érkezett be. Kizárólag perediek, vagy Peredről elszármazottak kaphattak lakást, mert elsődleges célunk az volt, hogy a faluba visszacsábítsuk a fiatalokat, és megállítsuk a falu lélekszámának a csökkenését. – érvel a polgármester: „1990-ben még négyezer lakosa volt Perednek, és amikor 1998-ban a polgármesteri posztra kerültem, ez a létszám 3830 volt, 2006-ban pedig már csak 3690. Ez a rohamos csökkenés elsősorban az elhalálozásnak köszönhető, hiszen évente átlagban 20-szal több az elhunytak, mint az újszülöttek száma.” A méltó lakáskörülmények között valószínű, hogy a fiatalok is könnyebben vállalnak majd több gyereket, így is hozzájárulhat a lélekszám-növekedéshez a bérházépítési program. Éppen ilyen megfontolásból, tovább folytatták a lakásépítéseket, és az idei falunapokon, 2006. június 10-én egy újabb 12 lakásos bérházat adtak át. Mivel a 12 lakásra már tavaly több mint 70 kérvény érkezett, a képviselő-testület úgy döntött, hogy újabb három 12-lakásos tömbházat építenek. A Kunság utcában júliusban el is kezdődött az építkezés, és jövőre újabb 36 családnak lesz itt új otthona.

A kultúrát szintén ápolják

A beruházások, építkezések mellett említést érdemel a falu kulturális élete is. „Dicséret illeti a peredi női énekkart, amely a tavalyi Kodály Napokon aranykoszorús minősítéssel végzett az első helyen, idén a Szlovák Rádió által meghirdetett pályázaton a saját kategóriájukban első helyen végeztek. Jónás Katalin karnagy vezetésével otthon és külföldön öregbítik a falu hírnevét” – sorolja a kórus sikereit a polgármester. Éveken keresztül hasonló hírnevet szerzett Perednek a Csülleng néptáncegyüttes, amely sajnos különféle okok miatt nemrég feloszlott, de már dolgoznak az utánpótlás kinevelésén. A Viktória zárdában, a kulturális központban óvodáskorú gyerekekkel kezdenek foglalkozni, akikből majd egy új együttes alakulhat, az alapiskolában pedig Varga Zsuzsa tanítónő vezetésével alakult egy iskolai néptánccsoport. Van a faluban magyar és szlovák nyugdíjas énekkar is. Emellett működik itt egy községi irányítás alá tartozó 18 férőhelyes nyugdíjasotthon, ahol a bennlakók teljes ellátásban részesülnek, beleértve az orvosi ellátást is.