Összevonás vagy iskolabezárás lesz Gútán?

Lakossági fórumot hívott össze a városvezetés, és több mint három órán keresztül taglalták a két magyar iskola ügyét. A döntést a jövő heti testületi ülésen kellene meghozniuk a képviselőknek. Horváth Árpád polgármester a bevezetőben elmondta, az előző évek tapasztalatai, az iskolai beiratkozás során felmerült problémák azt mutatják, hogy átalakításra szorul az iskolahálózat. Egyrészt folyamatosan csökken a születések száma, másrészt az utóbbi években az egyik alapiskolába egyre kevesebb gyereket íratnak be a szülők, ezért azt a leépülés fenyegeti. Tavaly a város úgy próbálta orvosolni a helyzetet, hogy a Corvin Mátyás Alapiskolában és a II. Rákóczi Ferenc Alapiskolában is 2-2 első osztály nyitását engedélyezte. A döntés nagy felháborodást váltott ki, ugyanis a Corvinba háromosztálynyi gyereket írattak be, míg a Rákócziba egyosztálynyit. Végül a Corvin iskolában két első osztály nyílt (24 és 25 tanulóval), a Rákócziban pedig egy nulladik (12 tanulóval) és egy első osztály (13 tanulóval). Mit mutatnak a számok?Tavaly novemberben a testület határozatban kérte a városvezetést egy átfogó elemzés kidolgozására, amely a lehetséges megoldási javaslatokat is tartalmazza. Munkacsoport alakult, ebben helyet kapott a polgármester, az alpolgármester, valamennyi önkormányzati frakció képviselője, valamint a városi hivatal, az iskolaügyi főosztály és a tanügyi hivatal vezetője. Az elemzést eljuttatták az iskolákba és a lakossági fórumon is bemutatták. Takács Imre, a tanügyi hivatal vezetője egyebek mellett rámutatott arra, hogy míg a 2006/2007-es tanévben a város hatáskörébe tartozó három alapiskolában (két magyar és egy szlovák) összesen 970 diák tanult, a 2016/2017-es tanévben már csak 801. Ám míg a Corvinban stabil maradt a létszám, sőt enyhe növekedés tapasztalható (2006/2007-ben 334, 2016/2017-ben 352 diák), addig a Rákócziban folyamatos a csökkenés (2006/2007-ben 309, 2016/2017-ben 216). A szlovák alapiskolának tíz éve 327 diákja volt, idén 233. A demográfiai mutatók alapján azt is látni, hogy az elkövetkező években az iskolaköteles gyerekek száma 100 alatti, de például a 2019/2020-as tanévben csak 75 iskolaköteles gyerekkel számolhatnak. És ezekért a diákokért négy iskola „harcol”, a három városi fenntartású iskola mellett az egyházi alapiskola is, amelyik egyre népszerűbb a szülők körében. Jelenleg 129 diákjak van. Három megoldási javaslatA munkacsoport három megoldási javaslatot vázolt fel. Az első szerint minden maradna a régiben, esetleg a város mint fenntartó szabályozná az osztályok számát – ami tavaly komoly felháborodást váltott ki. Ha viszont még ennyire sem „nyúlna bele” az iskolaválasztásba, akkor a jelenlegi trend alapján valószínűsíthető, hogy a Rákóczi, vagy ahogyan a gútaiak a mai napig hívják, az öreg iskola fokozatosan leépül. Ez viszont azzal a veszéllyel is jár, hogy egy idő után a Corvinnak (új iskola) kapacitásgondjai lesznek, nem lesz elegendő tanterme. A második variáns az iskolakörzetek kialakításával számol, vagyis a város a lakhely, az utca szerint megszabná, kit hová kell beíratni. A harmadik javaslat pedig a két iskola összevonása, miközben az egyik – a koncepció szerint a Rákóczi – a Corvin kihelyezett részlege lenne; az új iskolát pedig Palkovich Viktor katolikus papról neveznék el, aki 1886 és 1925 között Gútán szolgált és sokat tett a település fejlődéséért. A munkacsoport a harmadik variáns elfogadására tett javaslatot az önkormányzatnak.  Pro és kontra érvekAz iskola-összevonást támogatók azzal érvelnek, hogy erős magyar iskola jönne létre, optimalizálódnának az osztálylétszámok, a felső tagozaton lehetne szakosodott osztályokat nyitni, nem lenne minden évben feszültség abból, melyik iskolába hány gyereket írattak be, és nem folytatódna a városban egyre jobban terjedő kategorizálás, hogy van egy „jó” és egy „rossz” iskola. Emellett természetesen a gazdasági szempontok is mérvadók. Míg a tervezet támogatói összevonásról beszélnek, ellenzői úgy fogalmaznak: be akarnak zárni egy magyar iskolát Gútán. Szerintük elhamarkodott döntés lenne, ha a testület a jövő héten ezt jóváhagyná, és kérvényezné a változtatást az oktatási minisztériumban. Úgy vélik, esélyt kell még adni a Rákóczinak, a 200 körüli diáklétszám nem indokolja bezárását, hiszen országosan az átlagos diáklétszám az alapiskolákban 204. Többen felvetették: azt kellene inkább megvizsgálni, mi miatt kezdett nyílni az olló a két iskola között, 10 évvel ezelőtt ugyanis még hasonló létszámokkal működött mindkettő. Homályos utalás történt rá, hogy összefügghet a vezetőváltással és a tantestületben uralkodó problémákkal. Bizonytalanság Marosi Anikó, a Rákóczi alapiskola szülői szövetségének alelnöke azt szerette volna tudni, miként érintené az összevonás a diákokat és a pedagógusokat, összekeverik-e az osztályokban a két iskola diákjait, kevesebb lesz-e a párhuzamos osztály egy-egy évfolyamban stb. Ezek a technikai kérések még egyáltalán nem tisztázottak. Maradász Róbert képviselő, az oktatási bizottság elnöke válaszában kifejtette: a leendő igazgatónak új szervezési rendet kell kidolgoznia, ez az ő hatásköre. A képviselő szerint – aki a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont igazgatója – az észszerűség azt diktálná, ha a jelenlegi diákok közül csak a leendő ötödikeseket „kevernék össze”, akik felső tagozatba lépve különböző specializált osztályok közül választhatnának. Mellettük a leendő elsősöket érintené a két iskola összevonása, mert ők már nem az egyikbe vagy a másikba jelentkeznének, hanem a közösbe. Elhangzott az is, hogy az összevont iskolatanácsban mindkét iskolából helyet kellene kapniuk a szülők, a pedagógusok és nem pedagógiai dolgozók képviselőinek, és ennek az új iskolatanácsnak a feladata lenne az új igazgató megválasztása. A tanárok félelmeit, bizonytalanságát jól mutatja, hogy a lakossági fórumon a pedagógusok kizárólag írásban, névtelenül tették fel kérdéseiket, fogalmazták meg aggályaikat, amiket összegyűjtve adtak le. Így viszont nem kaptak rájuk választ, éppen a névtelenségre hivatkozva.  Hétfőn dönthet a testületHorváth Árpád zárszavában hasznosnak és tanulságosnak nevezte a fórumot, és megígérte, mielőtt döntenek, figyelembe veszik a pedagógusok észrevételeit, aggályait is. Ugyanakkor kitartott előzetes álláspontja mellett, mely szerint az iskolaügy helyzete sürgős megoldást kíván, a városvezetés akkor tenné a legrosszabbat, ha homokba dugná a fejét és kivárna. „Nem nézhetjük csak az egyik vagy csak a másik iskola érdekeit, hosszú távon fenntartható iskolarendszert kell kialakítanunk, ami nem egyszerű, súrlódásokkal is jár, de ha nem lépünk, néhány év múlva még komolyabb gondokkal találjuk szembe magunkat” – tette hozzá. A gútai iskolaügy helyzetéről, a felmerült variánsokról hétfőn tárgyal az önkormányzat.