Óbars, az egykori szabad királyi város

Óbars

A lévai járásbeli községet 1156-ban Bors néven említik először. Ebből az időből származnak a Szent Márton és Szent Péter tiszteletére szentelt templomokról szóló feljegyzések.

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom a 13. században épült. A 14. században gótikus stílusban építették át. 1698-ban és a 19. század elején újra átépítették. Egyhajós, sokszögzáródású épület, elöl toronnyal. A templomot védőfal övezi, oldalt két kápolnával. A község címerén vörös pajzson Szűz Mária látható a megszokott módon ábrázolva, fehér ruhában és kék köpenyben. Alakja a török uralom legyőzését jelképező félholdon áll. A címer alakját az úgynevezett napba öltözött asszony motívumával egészítették ki. Szűz Mária a palástjában védelmezően vonja magához a kisdedet, jogar helyett tisztaságra, szűziességre utaló liliomot tart a kezében, fején drágakövekkel ékesített korona, a jogar és a korona aranyszínű. Óbars egykori pecsétje 1705-ből származik, és a Barsi Varossának Pecsetje Anno 1705 felirat olvasható rajta. A község egykori dicső múltjára Bars vármegye régi címere is emlékeztet, amellyel sokat foglalkoztak a történészek. Az archeológusok a Szűz Mária mennybemenetele templom felújítási munkálatai során megerősítették, hogy Óbarson egykor négy templom állt, ezek az 1552 után jóváhagyott vármegyei címeren láthatók, a megyei címer közepét a Garamot jelképező hullám szeli ketté. Óbars egykor szabad királyi város volt, ahol országos állatvásárokat tartottak, termékeny földjeiről és legelőiről, valamint a gyümölcsöseiről volt híres.

Legközelebb Pusztafödémes címerét mutatjuk be.