Tizenhat ország mintegy negyven kutatója vesz részt a keletkutató fórumon.DunaszerdahelyA héten nemzetközi tudományos konferenciát tartanak a járási székhelyen.Idén először Dunaszerdahely ad helyet a PIAC orientalisztikai konferenciának.
Nemzetközi Kelet-kutató konferencia Dunaszerdahelyen
Tizenhat ország mintegy negyven kutatója vesz részt a keletkutató fórumon.
Dunaszerdahely
A héten nemzetközi tudományos konferenciát tartanak a járási székhelyen.
Idén először Dunaszerdahely ad helyet a PIAC orientalisztikai konferenciának. A Vámbéry Polgári Társulás a pozsonyi Komenský Egyetemmel, a Szlovák Tudományos Akadémiával és a budapesti Széchenyi Nemzeti Könyvtárral együttműködve szervezte meg a nagyszabású rendezvényt, melynek ünnepi megnyitóját hétfőn tartották a Dunaszerdahelyi Városi Hivatalban. A hét folyamán előadások hangzanak el a Kelet-kutatásról. A közép-európai országok mellett Németországból, Oroszországból, Thaiföldről, Kirgizisztánból és Japánból is érkeztek tudósok Dunaszerdahelyre. „Az orientalisztika a keleti kultúrákat kutatja. A legaktuálisabb mindennapi események problémaköreivel is foglalkozik, például az Iszlám Állam megalakulásával és jelenlétével. Ahogy az is kutatási téma az orientalisták számára, hogyan élnek az ottani népek, miért alakulnak ki válsággócok, és miként lehetne ezeket megoldani. Rengeteg olyan előadás elhangzik, amit a politikusoknak is ajánlanék, ha elolvasnák vagy meghallgatnák, jobban tudnák kezelni a menedékkérők problémáját is” – nyilatkozta Hodossy Gyula, a Vámbéry Polgári Társulás igazgatója. A szervezők Vámbéry Ármin Kelet-kutatónak köszönhetően nyerték el a rendezés jogát. Korábban csak fővárosokban gyűltek össze a Kelet-kutatók. „Minden évben megrendezzük a Vámbéry Tudományos Konferenciát. Amikor néhány éve úgy gondoltuk, hogy ide hozzuk a PIAC konferenciát, erre hivatkoztunk és arra, hogy Vámbéry dunaszerdahelyinek tartotta magát, és ő volt az, aki az orientalisztikát tudományként felélesztette” – folytatta Hodossy. Zimonyi István is Vámbéry kutatási eredményeire alapozta az előadását. „Előadásomban elsősorban arra helyeztem a hangsúlyt, hogy mi az, amit ma is használhatunk Vámbéry kutatásaiból. Ki kell emelnünk a nyelv és az etnikum közötti különbséget. A magyar a finnugor nyelvek egyike, de ma már nem tartjuk azt az álláspontot, mely szerint a népek között van rokonság. Vámbéry álláspontja, hogy kevert etnikumok vannak, nincs egyfajta egységes, ma is releváns és igaz” – mondta Zimonyi István, a Szegedi Tudományegyetem oktatója.
„A PIAC egy nyelvészeti hipotézisből indult ki, mely szerint létezik egy olyan hipotetikus nyelvcsalád, melyet altajinak nevezhetnénk. Eredetileg egy nyelvészeti alapú konferencia volt, ehhez került hozzá a filológia, majd a történelem” – tájékoztatta lapunkat Dobrovits Mihály Aladár, a Vámbéry Tudományos Kollégium elnöke.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.