Nemzetközi Gulag-kutató konferencia

Pozsony |

<p>A Gulag-emlékév zárásaként kiállítást nyitottak és leleplezték a Pozsonyból elhurcoltak emléktábláját.</p>

Pénteken nemzetközi Gulag-kutató konferenciát rendeztek a Balassi Intézetben. A közép-európai országok Gulag-kutatásainak eredményeit tárgyaló szakmai tanácskozás előtt a Csemadok székházában leleplezték a Pozsonyból elhurcoltak emléktábláját.

Molnár Imre, az intézet igazgatója elmondta, a főváros lakossága teljesen kicserélődött, alig akadnak olyanok, akik emlékeznek 1945. június 29-re, amikor a pozsonyi magyarokat Moszkvába deportálták. „Ősszel Kisgéresben avattuk fel a Dél-Szlovákiából elhurcoltak központi emlékművét. Mostantól az ország nyugati felében is lesz egy hely, ahol emlékezhetünk, mécsest gyújthatunk” – nyilatkozta Molnár Imre. A szakmai fórum előtt megnyitották a Magyarok a Szovjetunió táboraiban című kiállítást a Csemadok székházában. A konferenciát a tavaly meghirdetett Gulag-emlékév záró programjaként szervezte meg az intézet. Hazai, magyarországi, csehországi és lengyelországi történészek tartottak előadást. Az első blokkban a közép-európai országok Gulag-kutatási eredményeit ismertették az előadók. Ezt követően a Dél-Szlovákiából elhurcolt magyarok tragédiáját elemezték, bemutatták az Ártatlan bűnösök című dokumentumfilmet. Köteles László, a Csemadok országos alelnöke a málenkij robotról, valamint arról is beszélt, hogyan és hova deportálták a magyarokat Kelet-Szlovákiából. „A málenkij robot nem háromnapos munkát jelentett, ez sosem hangzott el. Három napra elegendő élelmiszert kellett magukkal vinniük a deportáltaknak” – magyarázta Köteles László. Janek István és Szarka László, magyarországi történész Esterházy János elfogásáról és a Gulagon töltött éveiről, az ellene hozott ítéletekben megjelenő kollektív bűnösség elvéről tartott előadást.

A konferenciát záró összefoglaló blokkban Seres Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Történeti Intézetének kutatója számolt be a magyar és német hadifoglyok repatriációjáról. Seres lapunknak elmondta, két statisztika is létezik a hadifoglyok számáról, az orosz levéltárakban őrzött dokumentumok egy része szabadon hozzáférhető, azonban vannak titkosítottak is.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?