<p>A Gulag-emlékév zárásaként kiállítást nyitottak és leleplezték a Pozsonyból elhurcoltak emléktábláját.</p>
Nemzetközi Gulag-kutató konferencia
Pénteken nemzetközi Gulag-kutató konferenciát rendeztek a Balassi Intézetben. A közép-európai országok Gulag-kutatásainak eredményeit tárgyaló szakmai tanácskozás előtt a Csemadok székházában leleplezték a Pozsonyból elhurcoltak emléktábláját.
Molnár Imre, az intézet igazgatója elmondta, a főváros lakossága teljesen kicserélődött, alig akadnak olyanok, akik emlékeznek 1945. június 29-re, amikor a pozsonyi magyarokat Moszkvába deportálták. „Ősszel Kisgéresben avattuk fel a Dél-Szlovákiából elhurcoltak központi emlékművét. Mostantól az ország nyugati felében is lesz egy hely, ahol emlékezhetünk, mécsest gyújthatunk” – nyilatkozta Molnár Imre. A szakmai fórum előtt megnyitották a Magyarok a Szovjetunió táboraiban című kiállítást a Csemadok székházában. A konferenciát a tavaly meghirdetett Gulag-emlékév záró programjaként szervezte meg az intézet. Hazai, magyarországi, csehországi és lengyelországi történészek tartottak előadást. Az első blokkban a közép-európai országok Gulag-kutatási eredményeit ismertették az előadók. Ezt követően a Dél-Szlovákiából elhurcolt magyarok tragédiáját elemezték, bemutatták az Ártatlan bűnösök című dokumentumfilmet. Köteles László, a Csemadok országos alelnöke a málenkij robotról, valamint arról is beszélt, hogyan és hova deportálták a magyarokat Kelet-Szlovákiából. „A málenkij robot nem háromnapos munkát jelentett, ez sosem hangzott el. Három napra elegendő élelmiszert kellett magukkal vinniük a deportáltaknak” – magyarázta Köteles László. Janek István és Szarka László, magyarországi történész Esterházy János elfogásáról és a Gulagon töltött éveiről, az ellene hozott ítéletekben megjelenő kollektív bűnösség elvéről tartott előadást.
A konferenciát záró összefoglaló blokkban Seres Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Történeti Intézetének kutatója számolt be a magyar és német hadifoglyok repatriációjáról. Seres lapunknak elmondta, két statisztika is létezik a hadifoglyok számáról, az orosz levéltárakban őrzött dokumentumok egy része szabadon hozzáférhető, azonban vannak titkosítottak is.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.