Nem sikerült megoldást találni

Ez derült ki azon a szakmai fórumon, amelyen a város, a pedagógusok és a szülők képviselői vitatták meg a tervezetet. A legvitatottabb, mondhatni egyetlen lényeges kérdés az a megtakarítást célzó intézkedés-tervezet volt, amely szerint a Vágvecse városrészben lévő két iskolát, a Hollý utcai és a Bernolák utcai alapiskolát összeköltöztetnék, és a Hollý utcai épületbe vonnák össze, a Bernolák utcai épületbe pedig a város egyetlen magyar alapiskoláját, a Pázmány Péter Alapiskolát költöztetnék. Michal Vrbovský, a közös tanügyi hivatal vezetője, a koncepció egyik kidolgozója azzal érvelt, az egyre csökkenő gyereklétszám mellett fenntarthatatlan a városi iskolahálózat.

A beszámolóból az is kiderült, hogy a legnagyobb problémát nem a kihasználatlan vagy csak részben kihasznált épületek fenntartása, hanem a pedagógusok bére jelenti. Egyetlen alkalmazott évente 300 ezer koronába kerül, és a tervezett iskola-összevonással harminccal lehetne csökkenteni az alkalmazottak számát. Ezzel szemben az érintett pedagógusok rámutattak, hogy a város összes iskolája közül éppen a Bernolák utcai és a Pázmány alapiskolában oldották meg ezt a problémát, onnét már elbocsátották a létszám feletti alkalmazottakat. Az egyik kifogás éppen az volt a tervezet ellen, hogy az nem részletezi, melyik iskolában milyen a túlfoglalkoztatottság. A működési költségeket illetően is éppen a két említett iskola az, amelyiknek nincsenek tartozásai. Olyan megoldási javaslat is elhangzott, mi lenne, ha a legtöbb kihasználatlan területtel rendelkező Hollý utcai iskola diákjait osztanák szét a város többi iskoláiba, és az így felszabaduló épülettől szabadulna meg a város. Ám így a vágvecsei gyerekeknek kellene utazniuk a sellyei iskolákba, ami a szülőknek nem tetszene, ráadásul ők jóval többen vannak. Azt is kifogásolták, hogy az iskola-összevonással kapcsolatos járulékos költségek között meg sem említik a 30 elbocsátandó alkalmazottat illető végkielégítést. Jozef Mečiar polgármester-helyettes arra emlékeztetett, hogy öt évvel ezelőtt a Pázmány iskola vezetése még panaszkodott, hogy nincs tornaterme meg konyhája. Ez a Bernolák utcában mind meglenne. Dohányos Katalin, a Pázmány iskola igazgatója kijelentette, valóban létezik ez a probléma, de azt sosem akarták más iskola kárára megoldani. A másik probléma, hogy a Pázmány Alapiskola tanulói után járó normatívából egyáltalán nem tudnák fenntartani a Bernolák utai létesítményt. A tervezetben az is szerepel, hogy a Pázmány iskola felújítása 40 millió koronát emésztene fel. Dohányosné szerint ez az érv félrevezető, hiszen a felújításra uniós alapokból pályáznának, és az erre szolgáló tervezeteket az iskola a szülők és iskolabarátok közbenjárásával már el is készíttette. A 900 ezer korona értékű pályázati tervet a város előző vezetésének beleegyezésével készítették el, a városnak egyetlen koronájába sem került, és remélik, hogy ezt a város mostani vezetése is méltányolni fogja. Gyurovszky László exminiszter, jelenlegi városi képviselő azért tartja elfogadhatatlannak a tervezetet, mert az csak az állítólagos megtakarításokkal foglalkozik - szerinte ezek sem alátámasztott adatok - viszont azzal egyáltalán nem, milyen kiadásokat jelentene az átköltöztetés után az objektumok üzemeltetése. Az a kérdés is felvetődött, mi lenne a belvárosi épület sorsa a Pázmány iskola kiköltöztetése után. Jozef Mečiar szerint városi múzeum vagy könyvtár működhetne ott. Olyan híreket is hallottunk, hogy a polgármesteri hivatalt szeretnék odaköltöztetni, a mostani városházát pedig bérbe adnák. A fórum eredménye az volt, hogy a tervezetet az ott elhangzott javaslatokkal kiegészítve további szakmai és nyilvános fórumon is megvitatják, mielőtt a képviselő-testület elé terjesztenék.