Nem lesz műemlék a gútai malom

Nem nyilvánítja kulturális műemlékké az egykori villanymeghajtású malmot a Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal; az erről szóló döntést a napokban kapták meg az érintettek. Ezzel elhárult az akadály az ingatlan eladása, illetve lebontása elől, és újabb lépés történt a Lidl gútai letelepedésének ügyében. A malom alatti parcellák is részei ugyanis annak a területnek, ahol az áruházlánc szeretné felépíteni gútai áruházát.

A berendezést eladták

A műemlékké nyilvánítást nem támogatta sem a város, sem a malom, sem a szomszédos telkek tulajdonosai.

A malom műemlékké nyilvánítását még 2016 májusában kezdeményezte a Gútai Vállalkozók Klubja – beadványukat a Szlovákiai Malmosok Szövetsége is támogatta. A szükséges alapanyagokat a Nyitrai Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal komáromi munkatársai csak egy évvel később, 2017 júniusában dolgozták ki, ennek alapján kezdeményezte a Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal a műemlékké nyilvánításra irányuló eljárást 2017. augusztus 10-én. Bíró Tibor, a malom tulajdonosa viszont 2017 júliusában eladta a berendezést. Bíró Tibor elégedett a Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal döntésével, azt mondta, ebben reménykedett. Rámutatott arra is, hogy a környéken több hasonló malom is van, amelyek szintén nem műemlékek.

Kész az előszerződés

A legutóbbi testületi ülésen – amikor még nem volt ismert a műemlékvédelmi hivatal döntése – szintén téma volt a Lidl építése, de egy másik aspektusból. A képviselők azt az előszerződés-tervezetet tárgyalták meg, amit a város köt a Sedus Group Részvénytársasággal; ez a társaság akarja megvásárolni a városi tulajdonban lévő Templom téri irodaházát, szintén a Lidl céljaira. Hosszas vita bontakozott ki a szerződéstervezetről, Angyal Béla és Németh Iveta (mindketten függetlenek) a városra nézve előnytelennek tartotta azt; Ivan Katona, a város ügyvédje igyekezett eloszlatni a kételyeket, mondván, hogy bírság kiszabása csak akkor fenyegeti a várost, ha nem teljesíti vállalt kötelezettségeit, ami elsősorban a bontási engedély kiadására vonatkozik. A bontást egyéb-ként leghamarabb 2018. június 30. után lehet elkezdeni, addig ugyanis az egyházi iskolának adta bérbe a helyiségeket a város. A képviselők végül nagy többséggel hagyták jóvá a tervezetet.

Lesz magyar felirat?

A másik vitatott kérdés a magyar feliratok ügye volt, amiről már többször szó esett a testületben. Halász Béla civil aktivistának a Kerekasztal jogásza segítségével kidolgozott javaslatát Németh Iveta terjesztette elő. „A vállalkozási bizottságban, amelynek Halász Béla is tagja, egy héttel az ülés előtt tárgyaltunk a magyar feliratokról – mondta Németh Iveta, a bizottság elnöke. – Azt kértük, kerüljön az előszerződésbe olyan passzus, ami kötelezné a Lidlt a magyar kommunikációra, vagyis arra, hogy a feliratok, valamint a szóbeli és írásbeli tájékoztatás is legyen kétnyelvű. Sajnos, ez a javaslatunk a testületben nem kapott kellő támogatást. A város ügyvédje a vitában azzal érvelt, hogy a Sedus Group, mint közvetítő, nem vállal ilyen kötelezettséget, és az előszerződés aláírásának elhalasztása miatt pedig akár a beruházás is veszélybe kerülhet.” Megszavazta ugyanakkor a testület Forgács Attila (Fiatal Független Képviselők Frakcióját) határozati javaslatát, hogy a polgármester további két képviselő kíséretében tárgyaljon a Lidl illetékeseivel a magyar feliratok ügyében. „Már felvettük a kapcsolatot a Lidllel, és nyitottak a tárgyalásra” – mondta lapunknak Horváth Árpád (MKP) polgármester.