Ne vádoljanak alaptalanul senkit

„Elegem van abból, hogy Jarábek József az állami vízmű igazgatójaként évek óta lejárató kampányt folytat részvénytársaságunk ellen”Vas Gyula felvétele „Kollégáimnak és személy szerint nekem is elegem van abból, hogy Jarábek József az állami vízmű igazgatójaként évek óta lejárató kampányt folytat részvénytársaságunk ellen – szögezte le bevezetőjében Fekete István. – Hiszen dokumentumokkal tudjuk sorra megcáfolni minden állítását. Kezdjük azzal a bizonyos módszertani utasítással, amely szerint a vízügyi törvény megszületéséig az állami vízműnek kell üzemeltetnie a víz- és csatornahálózatot a járásban. Ennek az utasításnak a törvényellenességét maga Pavel Koncoš ismerte el abban az 1999 októberében kelt levelében, amelyben a járás egyes polgármestereinek beadványára válaszolt. Ebben világosan ott áll, hogy a vagyon tulajdonosai bárkivel köthetnek üzemeltetési szerződést. Tehát a Civitas vagyonkezelő vállalat, majd jogutódja, a KOMVaK Rt. érvényes szerződés alapján, nem pedig jogtalanul működteti a vagyont.

A komáromi állami vízmű 1998-ban egy fillér bérletet nem fizetett a városnak, és az általa 1999-re felkínált 5 millió koronás bérleti díj sem fedezi a leírási költségeket. Azok ugyanis a város esetében 7,4 millió koronát tesznek ki. Mi kizárólag abból a pénzből gazdálkodunk, amelyet a víz- és csatornadíjakból beszedünk. Idén augusztusig a komáromi lakosság köbméterenként 8 korona víz- és 4 korona csatornadíjat fizetett, miközben a törvény által megszabott maximális ár 11,50, illetve 7,50 korona. Igaz, két hónappal ezelőtt mi is kénytelenek voltunk árat emelni, a város ugyanis megnyert egy 330 millió koronás ISPA-pályázatot. Ennek az összegnek az egynegyedét viszont önerőből kell előteremtenünk. A beruházás elengedhetetlen, mivel a jelenlegi szennyvíztisztító állomás működési engedélye 2002 októberében lejár. Új, biológiai tisztításra alkalmas részt kell építeni, a régit pedig át kell alakítani. Kérdezem én, ha az állami vállalatnak évente 15–20 millió koronás nyeresége volt a városban, miért adta át olyan lepusztult állapotban a vagyont? Fényképes dokumentációval rendelkezem arról, milyen lerobbant kutakat, gépházakat, vízkitermelő állomásokat vettünk át tőlük. Azt is bárkinek meg tudom mutatni, most hogyan néznek ki ezek az objektumok, mivel nagy részüket már felújítottuk, átfestettük, rekonstruáltuk. Határozottan visszautasítom az igazgató úr azon állításait is, miszerint eltűntek a vízdíjakból származó milliók. Jelentős összegeket fordítottunk arra, hogy felmérjük a csatornahálózat állapotát, az igazgató úr ugyanis nem volt hajlandó megmutatni az erre vonatkozó dokumentációt. Nem is beszélve arról, hogy a víz- és csatornahálózattal együtt az állam nem adta át a működtetést biztosító vagyont, amelyet meg kellett vásárolnunk. Folytathatnám a sort a gyulamajori vízvezeték kiépítésére fordított 4,5 millió koronával és egyéb beruházásokkal. Jarábek úr könyvvizsgálatot szorgalmaz társaságunknál. Az utóbbi két évben már két ilyen vizsgálat történt, de formális könyvelési tévedéseken kívül más szabálytalanságot egyik sem talált könyvelésünkben.

Nagyon olcsó érvelésnek tűnik az is, miszerint a falvakban veszteséges a víz- és csatornahálózat üzemeltetése. Erre csak egy példát szeretnék mondani: Dunaradványon a KOMVaK működteti a hálózatot. A vizet a dunamocsi kútból kapjuk, amelynek az állami vízmű az üzemeltetője. Mi a víz köbméteréért 4,60 koronát fizetünk az állami vállalatnak; magánszemélyeknek 9,40-ért, vállalkozóknak pedig 18 koronáért adjuk tovább, és általában nullszaldóval zárjuk Dunaradványon a gazdasági évet. Ezzel szemben az állami vállalat, amely Dunamocson és Virten – a kettő között található Dunaradvány – működteti a vagyont, 11, illetve 21 koronát számláz a lakosoknak, illetve a vállalkozóknak a vízért. És azt állítja, hogy veszteséges ez az üzemeltetés. Amikor a Civitas átvette a városi hálózat üzemeltetését, felkínáltuk szolgáltatásainkat a falvaknak is. Arra kértük Jarábek Józsefet, mutassa meg, hogy az egyes községekben miként néz ki a gazdálkodás, mennyi pontosan a bevétel és mennyi a kiadás. Ő ezt vállalati titokra hivatkozva egyértelműen elutasította. Tehát a kijelentéseit egyszer sem volt hajlandó dokumentumokkal alátámasztani.

Az igazgató úrnak a személyi összefonódásokra történő utalásaival kapcsolatban csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy a KOMVaK-részvények hatvan százalékának eladása pályázat útján történik majd. Jarábek úr viszont egy állami vízmű igazgatójaként a Hydrokom részvénytársaság társtulajdonosa, helyettesével, Bogár Annával együtt. E társaság tevékenységi köre szinte pontosan megegyezik a vízműével. Ténykedésének egyik eredménye az is, hogy személyautókat, tehergépkocsikat, szippantókocsikat, ivóvízszállító tartálykocsit adogatott el a Dam Servis társaságnak. Jó lenne, ha az igazgató úr először saját háza táján söpörne, és nem másokat vádolna alaptalanul.” (vkm)