Natúrparkot szeretnének a Csallóközben

A Somorja, Úszor, Nagyszarva, Bodak, Bacsfa, Olgya, Vörösmajor, Lúcs, Macháza, Felsőpatony, Nagypaka, Sárosfa, Mihályfa, Csal-Úlóköztárnok, Béke, Illésháza, Egyházkarcsa, Kisfalud, Nagymagyar, Felbár valamint Pozsonycsákány polgármestere által aláírt nyilatkozat tulajdonképpen válasz „Az ökológiai stabilitás regionális területi rendszere a Dunaszerdahelyi járásban” nevű tanulmányra, amelyet a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal környezetvédelmi szakosztálya adott ki. 

Elemzés látatlanban?

A tanulmány az említett települések képviselői szerint egyoldalúan elemzi a felvázolt témát, vagyis a régió ökológiai stabilitását, hiszen csupán a bősi vízerőmű felvízcsatornájának a pozitív hatásait taglalja, de a negatívumokra nem tér ki. „Ez így egyoldalú, egyáltalán nem objektív. Ráadásul ezt a több száz oldalas tanulmányt a selmecbányai és nyitrai szakértők vélhetően a nem frissített térképek alapján készítették el. Nagyon valószínűnek tartom, hogy nem jártak kint a terepen, így a reális helyzetet nem látták. Ellenkező esetben észlelniük kellett volna például a kiszáradt kanálismedreket” – kezdi a beszélgetést Tóth László, a Somorjai Városi Hivatal közlekedésügyi szakosztályának a vezetője, aki elsőként hívta fel a figyelmet a tanulmány hiányosságaira. Való igaz, hogy Somorjától Vörösmajoron át egészen Békéig az élő kanálisok helyett csupán a kiszáradt medrük van meg, hiszen miután évekkel ezelőtt feltöltötték a vízerőmű csatornáját, rövid időn belül több méterrel csökkent a talajvíz szintje, kiszáradtak a kutak, eltűnt a vizenyős terület, amit nemcsak a mezőgazdaság, hanem az állatvilág is alaposan megsínylett. 

Stabil ökológiai elem
Az említett tanulmány stabil ökológiai elemnek nevezi a bősi erőmű víztározóját, figyelmen kívül hagyva, hogy meredek partja alkalmatlan a víz melléki madár-, állat- és növényvilág megtelepedésére, amelyek számára a töltés leaszfaltozott kerékpárútja további stresszfaktor. Arra sem tér ki, hogy mivel a bősi erőmű üzemeltetési szabályzata az elektromos áram előállítását részesíti előnyben, nem jut elég víz a Duna ágrendszerébe, ennek következtében már évek óta veszélyeztetve van az ottani egyedi állat- és növényvilág. Nem említi továbbá azt sem, hogy az évek során a víztározó és a felvízcsatorna aljára lerakódott kontaminált üledék egyre nagyobb gondot okoz, hiszen mivel csak minimális részét tudják eltávolítani, egyre jobban megtölti a medret és egyre inkább veszélyezteti a talajvíz tisztaságát. A folyamatosan működő kotrógép tulajdonképpen csak a szűk hajóútvonalat tisztítja.

Lépések a natúrpark felé
Egyebek mellett ezekre a negatív hatásokra hívta fel a figyelmet a somorjai önkormányzat a válaszlevelében, amelyet további 21 polgármester látott el kézjegyével. „Bízunk benne, hogy ezzel sikerül elindítanunk egy mozgalmat, amellyel valóban az ökológiai egyensúly helyreállítását fogjuk elősegíteni, és hozzájárulunk ahhoz is, hogy mielőbb kialakulhasson egy natúrpark ezen a csallóközi tájon” – összegezte törekvéseiket Orosz Csaba, Somorja polgármestere.Talán nem ördögtől való gondolat lenne, ha a hivatalos szervek egy esetleges következő ökológiai hatástanulmány előkészítésébe bevonnák a helyi szakembereket is, hiszen közvetlen környezetüket vélhetően ők ismerik a legjobban. Ez egyaránt érvényes a zergék életkörülményeit a Magas-Tátrában felmérő tanulmányra, valamint a bősi vízerőmű ökológiai hatását elemző csallóközi felmérésre.