Nagyot álmodni és előrelépni

A vidékfejlesztés alapvető kihívása lényegében az lenne, hogy a vidéki népességet helyben tartsa, annak vonzó életteret, munkakörülményeket teremtsen a helyi erőforrások átgondolt, hosszan fenntarható és integrált bevonásával. A vidékfejelsztés fogalma az ország uniós tagsága óta kedvezőbb megítélésű, a törekvések középpontjában az agrárgazdaság szerkezetének átalakítása és a vidéki életkörülmények javítása áll. A vidéken még mindig a legfontosabb kérdés a gazdaságban működő vállalatok termelési arculatának a tudatos bővítése a várható piaci igények és lehetőségek alapján, valamint az ehhez kapcsolódó vállalkozásfejlesztés. Kiemelkedően fontos az egészséges vidéki környezet és táj fenntartása, a vidéki térségek épített, kulturális és természeti értékeinek megőrzése. Fontos ezek megújítása és ennek nyomán a vidéki környezet vonzóbbá tétele nemcsak a helyben élők számára, hanem a vidékre irányuló turizmus számára is. Ezzel a kereskedelmi szolgáltatások fejlődése is jelentősen fellendülhet. A vidékfejlesztésnek célja és eszköze is az ágazatok közötti integráció. Összehangolja a térségben megvalósítandó fejlesztéseket, a helyi vállalkozói, civil és önkormányzati szektor együttműködését, és a jövőjüket formálni képes aktív vidéki társadalom kialakulását is segíti. Nógrádban és Gömörben az ezt célzó lépések még csak részben indultak be. A térség ugyan kifejezetten gazdag természeti kincsekben, a turizmus fejlesztésre alkalmas helyekben, ám ezek egyelőre még vagy az előkészítés vagy a pályáztatás folyamatánál tartanak, csak kevés esetben lehet elindított projektekről beszélni.

Vidékfejlesztési szempontból Nógrád számára kiemelkedően fontos szerepet játszik a Nógrádi Geopark létrehozása, amely huszonhárom települést közvetlenül érint, de az egész Losonci járás turisztikai fejlődését előbbre mozdíthatja. A geopark jelenleg már a nemzetközi bejegyeztetés előtt áll, az eddigi kutatások már felmérték, hogyan lehetne a lehető legjobban kiaknázni a természeti örökséget úgy, hogy minden településnek hasznot hozhasson. A rappi termálfürdő és aqupark építése is alaposan átrendezi a közeljövőben a vidékfejlesztés irányvonalait a térségben. Ebben a régióban már mertek nagyot álmodni, és tenni is tudtak érte. Ennek következtében a Losonci járásban a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent a munkanélküliség. Bár ebben az idetelepült és a rendszerváltás után ismét megerősödött iparnak van a legjelentősebb szerepe, hosszú távon azonban a szolgáltatások és az idegenforgalom lehet a húzóágazat ezen a vidéken.

A gömör-kishonti régiónak szintén minden természeti adottsága meglenne, hogy újra virágzó térséggé fejlődjön, ám itt van néhány komoly hátráltató tényező. Mint például a legalább másfél évtizede elindult és attól kezdve folyamatosan erősödő elvándorlás és öregedés, a kistelepülések elmaradottsága, a szakképzetlen és elhelyezkedni képtelen munkaerő számának stagnálása. Számos olyan 300-400 lakosú kistelepülés van ezen a vidéken, ahol a munkanélküliek aránya meghaladja az 50-60 százalékot. Ilyen településen szinte lehetetlen perspektivikus terveket és elképzeléseket megvalósítani, és pályázati forrásokhoz is nehéz hozzájutni, mert nincs önerő és gazdasági háttér a falvakban. Ezeken a településeken elméletileg a Szlovákiában indulás előtt álló LEADER program segíthetne, annak működéséhez azonban a helyi fellendülést szorgalmazó csoportok és civil szerveződésekre is szükség lenne – néhol ezek is maximum gyerekcipőben járnak. További akadály lehet az is, hogy sok helyen még mindig nem készültek el a településfejlesztéshez szükséges alapdokumentumok, és igazi, megvalósítható elképzelések sincsenek. A falvak jórészt a normális működésükhöz szükséges pénzt is csak nehezen tudják előteremteni, fejlesztésekre alig jut.

Nagyot álmodni ebben a térségben is mertek, ám a megvalósítás vagy csak részben sikerült, vagy még mindig elbírálás előtti pályázati munkaként várja a megvalósulást. Példaként szolgálhat a rimaszombati Zöld Víz projekt, amelybe eddig már több száz milliót fektettek bele, de konkrét haszont máig nem hozott, optimista előrejelzések szerint is csak évek múlva indulhat be az eredeti elképzelések szerint. A Zöld Víz egy termálvizes aquapark és pihenő-üdülő övezet megépítését irányozza elő. A gond ott van, hogy eddig folyamatosan olyan projekteket lehetett csak megpályázni, amelyek nem a központi beruházás megépülését szolgálják, hanem részproblémákat és másodlagos, kísérő beruházásokat fedeznek. Például már évekkel ezelőtt lehetett pályázni az aquapark propagálására, az anyag el is készült, miközben magának a létesítménynek nyoma sincs még. Felépültek a sportpályák és azok kiszolgáló épületei, de nincs hozzájuk infrastruktúra, mert annak kiépítésével csak az egész komplexum kivitelezése számol. A hiba nem a pályázó és álmodni merő városvezetésben van, hanem a pályázati rendszer elbírálásában és a sorrendjének felállításában, amire központi szinten kellene odafigyelni. Tornalján a vidékfejlesztési tervekhez magántőke bevonásával szeretnének pénzt előteremteni, itt is a turizmusban, a termálvíz kiaknázásában látják a lehetőséget. Az mindenképpen biztató, hogy a Sajó mente Mikrorégió települései idén év elejétől közös akciótervet dolgoznak ki a LEADER program lehető legjobb kihasználásának érdekében.

A régiófejlesztés mind Gömörben, mind Nógrádban évtizedek óta kiemelt feladat. Az európai uniós tagság új helyzetet teremtett Szlovákia számára is a határokon átnyúló kapcsolatok fejlesztésében. Az uniós tagországok tervezési rendje egységessé vált, illetve az unió belső határain az átjárhatóság, így az együttműködés lehetősége lényegesen egyszerűsödött. A régiók, és ezeken belül különösképpen a határrégiók együttműködésére, felzárkóztatására az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásaiból az Európai Területi Együttműködés célkitűzés keretében a korábbinál lényegesen nagyobb összeg jut. A határmente régiófejlesztésének lehetőségei adva vannak, az összehangolás is folyamatban van. Ezeknek a projekteknek a sikeres kivitelezéséhez fontosak a szomszédos régiók közötti együttműködést meghatározó szerződések, amelyekben specifikusan meghatározták, mit, hogyan és miként szeretnének megvalósítani a régiók. A legfontosabb ilyen közös projekt tárgyát pillanatnyilag az Ipoly-hidak képezik, amelyekből kettő megépítését már szlovák–magyar kormányközi egyezmény is megerősítette. A többi fejlesztési tervben is főleg az infrastruktúra, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok viszik a prímet. A határmenti régiófejlesztés a vidékfejlesztési tervekkel összhangban remélhetőleg fél évtizeden belül lényeges változást hoz mind Nógrád, mind Gömör-Kishont életébe. Hogy ne legyen igaz az a ma sajnálatosan valósnak tűnő szólás: Gömör-Kishont már volt, de ki tudja, lesz-e még?