Nagymegyer most teszi meg az ipari parkkal kapcsolatos első lépéseket

Nagymegyer. A város képviselő-testülete körülbelül két éve foglalkozik a helyi ipari park létesítésének kérdésével. Az elhelyezés szempontjából két változat jött szóba: az egyik az Ekecsi úttal, a másik pedig a Pozsonyi út mellett található területekkel számolt. Végezetül ez a második, az I/63-as nemzetközi főútvonal mellett található terület került be a városrendezési tervbe és – regionális jelentőségű ipari zónaként – Nagyszombat megye területfejlesztési tervébe is.

Tavaly az adott kérdésben több határozat is született. A város tulajdonában lévő 40 hektár felének értékesítésébe az önkormányzat a tervek szerint ingatlanfejlesztő céget vonna be, amely megteremtené a terület infrastruktúráját, mielőtt azt továbbadná. Az önkormányzat úgy véli, egy ingatlanfejlesztő cég potenciális befektetők olyan körét is elérheti, amelyre a város önmagában nem lenne képes. Nagymegyer azzal számol, hogy az adásvételből befolyt öszszeg egy részéből képes lesz maga kialakítani a tervezett ipari park másik húszhektáros felének infrastruktúráját, s azt később előnyösebb feltételekkel, illetve saját szempontjait erőteljesebben érvényesítve értékesítheti. (Ilyen szempont például a munkahelyteremtés – a város elképzelései szerint a teljes 40 hektáron körülbelül 1000 új állásnak kellene létrejönnie.) A jövendő ipari park iránt egyébként helyi vállalkozások is érdeklődtek, 2006-ban a város két huszonöt-huszonöt áras parcellát adott el egy autóalkatrészek szerelésével foglalkozó üzem, valamint egy teherautószerviz és -alkatrészbolt céljaira.

Ezek a határozatok, ám ténylegesen az ipari park ügyében nem sok lépés történt – a kérdéses negyven hektár például mind a mai napig mezőgazdasági terület. Néveri Sándor, Nagymegyer statutáris képviselője – aki a város volt polgármestere, Samuel Lojkovič jogerős elítélésétől az új választásokig tölti be ezt a tisztet – elmondta, most folynak a tárgyalások azzal a speciális mérnöki irodával, amelyet az ipari park előkészítésével kapcsolatos építészeti mérnöki munkák elvégzésével szándékoznak megbízni. Ez elsősorban adminisztratív ügyintézést jelent: a területet ki kell venni a földalapból, be kell szerezni a szükséges engedélyeket, véleményeztetni kell, milyen típusú ipari létesítmények kerülhetnek ide, hiszen közel a lakott terület, és a zóna szomszédságában élelmiszer-ipari üzem van, sőt nagyüzemi állattartás is folyik. Továbbá szükséges egy tervdokumentáció kidolgozása, amely felméri, miként lehetséges a közműhálózatot öszszeegyeztetni az ipari park majdani igényeivel. „Amíg ez nem történik meg, nem beszélhetünk ipari parkról, csak szántóföldről. Amint ezeket a kérdéseket tisztáztuk, nyomban felértékelődik az egész terület” – jegyzi meg Néveri Sándor.

A város statutáris képviselője egyébként optimista, mint mondja, nem ok a kétségbeesésre, hogy a régió nem számíthat különösebb állami dotációra, mivel viszonylag alacsony a munkanélküliség. Reményei szerint ez a tény egyfajta szűrőként is működik: nem azok a cégek telepednek majd meg itt, amelyeket kizárólag a támogatás és az olcsó munkaerő vonz (és néhány éven belül továbbállnak), hanem olyan vállalkozások jönnek, amelyeknek ez a terület más és tartósabb szempontok miatt perspektivikus. Abban is bízik, hogy az adott körülmények a minőségi munkahelyek teremtésének is kedveznek, azaz nem kizárólag minimálbérért dolgozó betanított munkásokra lesz szükség, hanem képzett munkaerőre is. S hogy mindez mikor? „Egy éven belül olyan állapotba hozható a terület, hogy elkezdődhet az építkezés. Ha akadna komoly érdeklődő, az nagyon meggyorsíthatná a folyamatot. Ha a terület jól előkészített, maga a kivitelezés hónapok kérdése” – véli Néveri.