Mit tesz 14 év barátság?

Sokfajta kapcsolat képzelhető el egy-egy község vagy város között, a médiában talán a formális testvértelepülési kapcsolatok jelennek meg a leginkább. Ezek közös pályázatokat, beruházásokat és rendezvényeket eredményeznek gyakorlatilag kötelező médiamegjelenéssel, ám emellett másfajta kapcsolatok is összefűznek egy-egy távolabb, egymástól akár több száz kilométerre élő közösséget. Bátorkeszi és a székelyföldi Korond esete jó példa arra, hogy a formalitásokon kívül is van élet, ha egy tevékenység (a labdarúgás) és a közös származástudat (a magyar identitás) pár tucat személy számára pluszjelentéssel bír.

A bátorkeszi öregfiúk és a korondi Szigetlakók csapata 2009, vagyis 14 év óta felváltva járnak egymáshoz mindenféle hivatalos kötelezettségek nélkül. Most, november harmadik hétvégéjén a szlovákiai községre esett a vendéglátói szerepkör. A foci mellett többek között ógyallai látogatással, a helyi borok kóstolásával, illetve a Fradi Múzeum felkeresésével töltöttek el közösen három napot. S hogy miért novemberben? A korondiak a nyári szezonban a helyi idegenforgalom egyik motorjának számító kereskedelemben dolgoznak, így csak tavasszal vagy ősszel tudnak közös szünetet tartani.

Losoncz Béla, a bátorkesziek elnöke elmondta, 2009-ben – Svoren Pál közreműködésének köszönhetően – először a nagymarosi öregfiúkkal, majd rajtuk keresztül a sóvidékiekkel kerültek kapcsolatba. Azóta felváltva találkoznak, amelyre első ízben 2010-ben Korondon került sor, a két „covidos” évet leszámítva azóta is folyamatos belső késztetést éreznek a barátkozásra. Kátay Tibor, a Szigetlakók elnöke egyszerűen, mégis sokatmondóan erre azt mondta:

„A kapcsolatok általában úgy vannak, hogy az emberek fenn akarják tartani azokat, akkor azok mindig megmaradnak.”

Noha a két csapat viszonya nem hivatalos, az összejövetelekbe rendszeresen bevonják a polgármestereket is – eddig azonban a két település úgy érezte, hogy a csapatok barátsága elegendő, s nincs szükség testvértelepülési kapcsolat létrehozására. „Annak ellenére, hogy a foci köré épített szórakozásról van szó, s megkóstoljuk egymás pálinkáját is, azért a találkozásokban el van rejtve a kulturális élmény is. Mindig vannak olyan helyszínek, ahol az ember szembesül az összetartozással, a közös történelemmel. Ógyallán most például a sörgyár jelenén és történetén kívül elhangzott Konkoly-Thege Miklós neve, a csillagvizsgáló története, Feszty Árpád szülőhelye és így tovább” – mondta lapunknak Labancz Roland bátorkeszi polgármester.

A jó kapcsolat egyik rejtett hozadéka, hogy a két csapat barátsága egyéni kapcsolathálók szintjén is működik. Így volt már rá példa, hogy Korondon szállást kereső bátorkeszi lakosnak segítettek, mivel ismerték őt és a faluját. „Nem Korond, hanem Székelyföld. Nem Bátorkeszi, hanem Felvidék” – teszi hozzá tömören Kátay Tibor, hogyan is tekint a 14 éves viszonyra a két társaság, amire Balázs Imre barátja is azonnal helyeslésbe fog. „Mi szerényebbek vagyunk” – utal Labancz Béla a vendéglátás minőségére, mivel a korondi „vendéglátói adottságok” bővebbek, gazdagabbak, de aztán gyorsan megegyeznek, hogy a két csapat kapcsolata nem anyagi, hanem erkölcsi jelentőségű. Ezt az attitűdöt igyekeznek átadni a fiatal tagoknak, s remélik, az ő generációjuk ugyanúgy „beleteszi a magáét” Bátorkeszi és Korond viszonyába, ahogy az öregebb nemzedék is.