Mit kell tudni a közterület monitorozásáról?

A múlt heti cikkben a közterület monitorozásának hazai szabályozását részleteztem. Mivel a felvételek készítője az érintett személyek (a kamera látókörében elhaladó emberek) beleegyezése nélkül közterületen üzemeltet egy információs rendszert, saját maga vagy harmadik személyek biztonságáért, az adatvédelmi törvény kötelezi őt arra, hogy a kamerás megfigyelést előzetesen bejelentse az Adatvédelmi Hivatalnál (lásd a 122/2013-as számú törvény 34. paragrafusa 2. bekezdésének b. pontját és a 10. paragragus 3. bekezdésének g. pontját). A felvételt készítő személynek adatkezelőként további kötelezettségei vannak, pl. a titoktartási kötelezettség és megfelelő biztonsági intézkedések. Ez utóbbiak a törvény 19. paragrafusában és a 164/2013-as rendeletben kerülnek részletezésre. Az adatkezelés körülményeitől függően – pl. hogy internethez van-e csatlakoztatva egy kristálytiszta felvételeket készítő kamerarendszer vagy csak nagy vonalakban láthatók a felvételen az alakok – változó a biztonsági intézkedések terjedelme is (bezpečnostný projekt/smernica). Mivel a jogszabály elég bonyolult fogalomrendszeren és utalásokon keresztül rendelkezik a tárgykörről, bizonyos részletekben még a szakemberek sem tudnak egyértelműen állást foglalni. Ezért ha nem lenne világos, milyen rezsimben folyik az adatkezelés, az adatkezelőnek érdemes az Adatvédelmi Hivatalhoz fordulnia pontosításért. Törvényes kötelezettségeinek hiányos teljesítése vagy hibás értelmezése miatt több ezer eurós bírságot is fizethet. A témához még szorosan fűződik a szomszédok által lakott terület kamerás megfigyelése. Ez gyakran hatékonyabbá tenné a megfigyelést, pl. ha a tolvaj vagy a károkozó a szomszéd telkéről közelítené meg az adatkezelő házát, vagy panellakásban a folyosóról, melyet megfigyelve azonban a felvételbe beleesik a szomszéd bejárati ajtaja, nyitott ajtónál az előszobája is. Mivel magánterületről van szó, nem vonatkoznak rá a fenti kötelezettségek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt a területet vígan lehet monitorozni. Ellenkezőleg: az ilyen terjedelmű kamerás megfigyeléshez ki kell kérni a szomszéd beleegyezését. Anélkül ugyanis a szomszédnak – és a magánterületén tartózkodó látogatóinak – a személyiségi jogai sérülnének, melyeket a polgári törvénykönyv, de végeredményben az alkotmány is védelmez. Veszelei Viktória jogász(A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak.)